Képviselőházi irományok, 1892. XXXVI. kötet • 1159-1198. , CCLXXXII-CCLXXXVI. sz.

Irományszámok - 1892-CCLXXXIV. 1896. évi XXV. törvényczikk, a majorsági zsellérbirtokról s az ehhez hasonló természetű birtokokról

260 CCLXXXIV. szám. A törvényszék elrendelheti az előkészítő eljárás kiegészítését. Ebben az esetben a szóbeli tárgyalás folytatására a határnapot lehetőleg egyidejűleg kell kitűzni. 28. §. A szóbeli tárgyalásról vezetendő tárgyalási jegyzőkönyvre az 1893: XVIII. t.-cz. 160. és 161. §-ai megfelelően alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy az elnök a lényeges nyilatkozatoknak a jegyzőkönyvbe felvételét hivatalból is elrendelheti. 29. §. A kellően megidézett feleknek vagy egyiküknek elmaradása a tárgyalás megtartását és a határozat meghozatalát nem akadályozza. Az Ítélethozatalnál az előkészítő eljárásban előadott kérelmek, felhozott tényállítások és felvett bizonyítékok figyelembe veendők. 30. §. Mindenik fél a saját jogainak és érdekeinek képviseletével járó költséget maga viseli. Az eljárás költségét a felek egyenlő részben viselik. A törvény világos rendelete ellenére perlekedő vesztes fél elmarasztalható a másik félnek okozott költségben. 31. §. A kir. törvényszék ítélete ellen felebbezésnek van helye a kir. Ítélőtáblához, a mely öt tagú tanácsban határoz. A felebbezésre megfelelően alkalmazandók az 1893. évi XVIII. t.-czikk 127—153., 155 — 158., 160—162., 164—168., 170. és 171. §-ai, továbbá a jelen tőrvény 26. §. és 30. §. a következő módosításokkal. A kellően megidézett feleknek vagy egyiküknek elmaradása a felebbezés elintézését nem gátolja. A meg nem jelent félnek felebbezési vagy csatlakozó kérelmét — a kérelmek indokainak ismertetésével — a felebbezésből, illetőleg az előkészítő iratból a bíróságnak valamelyik tagja adja elő. Ha a felebbezésben kérelem nincs előadva és a felebbező fél a tárgyalást elmulasztja : a felebbezést végzéssel vissza kell utasítani. A netáni csatlakozási kérelmet ilyen esetben csak akkor kell figyelembe venni, ha önálló felebbezésnek tekintendő. Ez utóbbi esetben a felebbező fél mulasztásának következményét a csatlakozás felett hozott ítéletben kell kimondani. A meg nem jelent félnek a felebbezésben vagy az előkészítő iratban foglalt oly üj ténybeli előadásait, nyilatkozatait és bizonyítékait, a melyek az elsőfokú bíróság irataiban elő nem fordulnak, a felebbezés elintézésénél nem lehet figyelembe venni. A megjelent félnek a meg nem jelent ellenféllel kellően közölt szóbeli tényállításai, a mennyiben az elsőbiróság által megállapított tényállással nem ellenkeznek, bizonyítani nem szükséges. Ha egyik fél sem jelenik meg a tárgyalásra és a felebbezési bíróságnak az ügy előadása után a felebbezés elintézhetése végett az elsőbiróság előtt nem tárgyalt kérdések felől kell határoznia, vagy ha a felek meghallgatása az ügy felderítése végett különben szükséges: a felebbezési bíróság az ügynek szóbeli tárgyalására ujabb határnapot tűz ki és erre a feleket oly hozzáadással idézi meg, hogy ujabb elmaradásuk esetén a per az 1893: XVIII. t.-cz. 52. §-a értelmében szünetelni fog.