Képviselőházi irományok, 1892. XXXVI. kötet • 1159-1198. , CCLXXXII-CCLXXXVI. sz.
Irományszámok - 1892-1159. Törvényjavaslat, a kereskedelmi tengerészek rendtartásáról
12 1159. szám. Az okirat, melyben a halálozás napja és órája, az elhaltnak vezeték- és keresztneve, születés- vagy lakhelye és életkora, valamint a halál valószínű oka kitüntetendő, a hajóparancsnok és a közbenjárt tanuk által aláirandó és egész tartalma szerint a hajónaplóba is bevezetendő. A mennyiben az elhalt hajólegény hagyatéka a hajón van, a hajóparancsnok annak összeirásáról és megőrzéséről, valamint szükség esetében eladásáról gondoskodni tartozik. A hagyaték összeírása két hajótiszt vagy két más hitelt érdemlő személy jelenlétében foganatosítandó. A hagyatéki tárgyak, az esetleges darusításukból befolyt pénz, az elhunyt bérhátraléka az emiitett összeírással és a halálesetről felvett okirattal együtt azon tengerés^hivatalnak adandó át, melynél ez az utazás késleltetése nélkül legelőbb történhetik. Ha külföldön a tengerészhivatal különös okoknál fogva a hagyatéki tárgyak átvételét megtagadná, a hajóparancsnok azokat *azon másik tengerész-hivatalnak tartozik átadni, melynél ez legelőbb lehetséges. Belföldi kikötők érintésével rendes járatokon közlekedő gőzhajókon meghalt hajólegények hagyatéki tárgyai az illető gőzös visszatérte után az anyakikötő tengerész-hivatalának adandók át. E határozatok által az anyakönyvek vezetésére vonatkozó szabályok nem érintetnek. 66. §. Ha a hajóparancsnok útközben meghal, helyettese a haláleset felvételéről és a hagyatékról az előbbi határozatoknak (65. §.) megfelelően gondoskodni tartozik. 67. §. Ha egész utazásra szóló beszegődésnél a visszautazás nem a kiindulási vagy az anyakikötőben végződik, a hajólegénynek eltérő megállapodás hiányában igénye van arra, hogy a hajóparancsnok választása szerint ezen kikötők egyikébe ingyen visszaszállittassék (76., 79. §§.), úgyszintén a bér további élvezetére az utazás tartama alatt. 68. §. A hajólegény az utazás befejezése után, akár egész utazásra, akár időre szerződött, nem követelheti elbocsáttatását előbb, mintsem a hajó kikötése, a rakomány kirakása, a hajó megtisztítása és szükség esetén az útközben előfordult eseményekről megteendő jelentés (prova di fortuna) is megtörtént. Ha az időre szóló szerződés útközben lejárt, a hajólegény a legközelebbi kikötőben elbocsáttatását követelheti, feltéve, hogy e kikötő nem erőhatalom folytán, vagy pedig további rendelet kérése miatt érintetett és csak miután az előbbi bekezdésben említett feltételek teljesíttettek. Ha a szolgálati szerződés oly időben jár le, midőn a hajó oly kikötőben tartózkodik, hol a tengerész-hivatal vagy ennek hiányában a helyi hatóság tanúsága szerint lehetetlen, hogy a hajóparancsnok új legénységet szerződtessen, a hajólegény köteles eddigi bérének 25°/o-ával vagy ha az ott szokásos bérek magasabbak volnának, ezeknek megfelelő felemelése mellett azon kikötőig szolgálatban maradni, a melyben az emiitett lehetetlenség megszűnik. A szolgálatnak ilyetén meghosszabbítása azonban három hónapot meg nem haladhat. 69. §. A szolgálati szerződés megszűnik, ha a hajó valamely véletlen esemény következtében a hajótulajdonosra nézve elvész; nevezetesen:
