Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

68 1110. szám. Az 554. §-hoz (m. j. 554. §). A bizottság harmadik bekezdésül a következő rendelkezést vette fel: »Ha a járásbíróság oly bűncselekmény esetében itélt, mely hatáskörét meghaladja, a kir. törvény­szék a járásbíróság ítéletét megsemmisíti, s a mennyiben saját hatásköre megengedi, a tényállást pedig felderitettnek látja s a vád vagy a védelem uj előkészítése nem szükséges: a XV. fejezetben szabályozott eljárásnak mellőzésével elsőfokú Ítéletet hozhat. Ellenkező esetben az ügyet az illetékes bírósághoz teszi át, vizsgálatot vagy egyes vizsgálati cselekményeket rendel el.« A bizottság a módositványnyal azt akarja elérni, hogy oly bűncselekmények, kiválólag lopás vagy súlyos testi sértés vétségei miatt hozott Ítéletek fölülvizsgálásánál, melyeknél a járásbíróságok és a törvényszékek hatáskörei szorosan érintkeznek s a hatáskör túllépése aka­ratlanul is előfordulhat; ily túllépés esetében ne kelljen a törvényszéknek az ügyet az előkészítő' eljárás szakába visszarendelni, ha a tényállás oly tiszta, hogy annak alapján idő-, munka- és költség megtakarítással elsőfokú ítéletet hozhat. Az 556. §-hoa (m. j. 556. §.). A bizottság a harmadik bekezdésben előforduló »curiához« szó után a következőket vette fel: »a 385. §.1. a) és c) pontja esetében)* a következő szavakat pedig törölte: »ha a cselekmény, mely miatt az elitélés történt, nem bűncselekmény, vagy megszűnt büntethető lenni.* Az 557. §-hoz (m. j. 557. §).\ A kézbesítés utján közölt ítélet elleni semmiségi panasz bejelentésének határidejét a bizottság a rendes nyolcz napban állapította meg, mert a kivételesen rövidebb terminus megál­lapítására elégséges okot nem látott; következéskép a szakasz első bekezdésében előforduló »három« szó helyett a »wydcz«. szót vette fel. Az 560. §-hos (m. j. 560. §.). Az utolsó bekezdést a bizottság a 476. §. rendelkezéseinek megfelelően ekként mó­dosította : »A további eljárásra és véleményes jelentéstételre az utóbbi esetben az a törvényszék illeté­kes, melynek területén a járásbíróságnak székhelye van (37., 476. #-ok).« Mert miután a járásbíróság megállapította annak az egyénnek honosságát, a kinek kiadása van kérve (s a járásbíróság eljárása a második bekezdés szerint többre nem terjedhet ki), s az iratokat a kir. ügyészségnek megküldötte: az utóbbi a törvényszéknél indítványt tesz a letartóztatás kérdésében, s ennek elrendelése után a törvényszék a 476. §. 7. bekezdése értel­mében kinyomoztatja, hogy fenforognak-e a kiadatás egyéb törvényes feltételei A törvényszék­nek tehát még eljárást is kell a véleményes jelentéstétel előtt teljesítenie. A» 565. §-hoz (m. j. 565. §.) A bizottság első uj bekezdésül a következő rendelkezést vette fel: »A főtárgyalás elrendelését vizsgálatnak kell megelőzni.* A bizottság ezzel garantiát állit fel a tekintetben, hogy az esküdtbíróság előtt sajtóügyek­ben rendesen nagyobb költséggel tartandó főtárgyalásra ne kerüljenek oly ügyek, melyek arra megérve nincsenek.

Next

/
Thumbnails
Contents