Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

1110. szám. 59 Tekintettel a javaslat 447., és 459. §-ainak rendelkezésére, minden kétség elkerülése -végett meg kell világosan határozni, hogy az uj Ítélet ellen kik élhetnek perorvoslattal, nehogy a szóban levő bekezdés akként legyen értelmezhető, hogy a kir., ügyészség vagy a főmagán* vádló, illetőleg a vádlott egyéb örököse, a sértett s ennek örököse perorvoslattal nem élhetnek. A 465. §-hoz (m. j. 465. §.) A szakasz második bekezdéséből a bizottság e szavakat »az első fokban eljárt bíróság* a következőkkel cserélte ki: t>a biróság« ; mert az igazolás elfogadására s az iratoknak a felsőbb bírósághoz való felterjesztésére, a 464. §. első és a 431. §. utolsó bekezdései szerint a másodfokban eljáró kir. ítélőtábla is hivatva van. A 467. §-hoz (m. j. 467. §.) A második bekezdés elejét a bizottság ekként szövegezte : »A végzés ellen, mely az igazolást a nyomozás s a vizsgálat folyamán [ ] megtagadta, nincs felfolyamodásnak helye; stb. A 471. §-hoz (m. j. 471. §.) A bizottság ezt a szakaszt következően módosította: >Ha külföldi a jelen törvény hatályának területén követett el bűntettet vagy vétséget, az eljárás idején pedig nem itt tartózkodik, a nyomozás, illetőleg a vizsgálat teljesítendő s a kiadatása illetőleg átkisértetése iránti intézkedések megteendők, ha pedig saját hazájában tartózkodik, a további teendőkre nézve a kir. ügyészség a főügyész útján az igazságügyi minister utasítását kéri ki, és az igazságügyi minister intézkedéséről a bíróságot értesiti.« Habár ama külföldi elem követendő eljárást, a ki a bűntettnek vagy'vétségnek elkövetése után külföldre távozott, a XXIV. -fejezetnek 474. és 475. §-ai szabályozzák: a "bizottság a távellevők elleni eljárásról szóló XXIII. fejezetben, könnyebb áttekinthetőség szempontjából felemlitendönek tartja azt a külföldit is, a ki.a bűntett vagy vétség elkövetése után külföldre távozott ugyan, de nem saját hazájában tartózkodik. Az »illetőleg átkisértetése« szavak beszúrását a Horvát-Szlavón Dalmátországokkal szemben fennálló közjogi viszony teszi szükségessé, mely a bűntettesek kiadatása iránti eljárás mellőzésével a feltétlen átkisértetést írja elő. A 473. §-hoz (m. j. 473. §.) A bizottság az első bekezdésben előforduló e szavak helyett »tettestársnak vagy részesnek*, a következő szót ajánlja : • »terhelt-társnak;« mert ez a szó nemcsak a tettestársat és a részest, hanem azt is magába foglalja, a ki a bűncselekményt, mint tettes, tettes-társ nélkül követte el, s a kire nézve a bekezdés szabálya szintén alkalmazandó. A 474. §-hoz (m. j. 474. §.) Az első bekezdés »feltételeire« szava után zárójel közt a következő idézés teendő: »(1878. évi V. t.-cz. 9. és 17. §§. 1879. évi XL. t.-cz. 14. §.) A 475. §-hoz (m. j. 475. §.) A bizottság a szakasz első bekezdését a következő szavak beszúrásával tartja pótolandónak: , 8*