Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1122. „Az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, a fenti törvényjavaslatra vonatkozó, gr. Apponyi Albert képviselő által benyujtott „módositványok” tárgyában

314 1122. szám. ki ezen eljárásában a fennálló törvényeket akár cselekvése, akár mulasztása által megsérti, fegyelmi eljárásnak van helye. A fegyelmi eljárást illetőleg az ezt megelőző vizsgálatot akár hivatalból, akár feljelentés folytán, akár az illető közegnek saját kívánságára elrendelheti a központi választmány, a közigazgatási bizottság, a belügyminister éá a felső közigazgatási bíróság. A központi választmány és a közigazgatási bizottság határozata 15 nap alatt a felső közigazgatási bírósághoz felebbezhető. A vizsgálat teljesítésére a közigazgatási bizottság egy vagy több nem tisztviselő tagját küldi ki. A vizsgálat eredménye felett első fokon a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, másod fokon a felső közigazgatási bíróság határoz. A fegyelmi eljárás a törvényhatósági tisztviselők ellen hasonló eljárásra nézve érvényes törvények szerint folytatandó le. Ha a törvénysértés a választás meghiúsítását, esetleg megsemmisítését vonná maga után, a kiszabandó pénzbírság 4000 koronáig terjedhet. Ha a Guria valamely közeget a 123. § alapján pénzbirságra ítélt, ez esetben ugyanezen cselekmény miatt fegyelmi eljárásnak nincs helye.« 163. §. (A javaslat 148. §-a.) 164. §. (A javaslat 149. §-a.) 165. §. (A javaslat 150. §-a.) 166. §. (A javaslat 151. §-a.) 167. §. (Uj szakasz.) » Állami és törvényhatósági közhivatalnok, a rend. tan. városok polgármestere és rendőrkapitánya s a községi (kör-) jegyző nem vehet részt politikai pártgyülések összehívásában, nem lehet azoknak elnöke vagy jegyzője és tőlük megbízatást el nem fogadhat; nem vehet részt politikai pártok körmeneteiben, a képviselőjelöltek bevonulásában vagy körutazásában; nem tűzheti ki lakásán politikai pártnak vagy képviselő-jelöltnek zászlaját vagy jelvényeit és nem viselhet pártjelvényt; valamely hatáskörébe eső cselekménye vagy mulasztása, illetőleg ezekre vonatkozó Ígérete vagy fenyegetése által, vagy hivatali állásának általában való felhasználásával valamely választót bizonyos jelölt melletti vagy elleni szavazásra, vagy a szavazástól való tartózkodásra nem birhat; nem rendezheti és nem működhetik közre az egyik vagy másik párt választóinak összeszedésénél és a választás székhelyére vezetésénél; a csendőrséget vagy katonaságot a választóknak a községekben való összeszedésére, a választási székhelyre való szállítására és a választás székhelyén való együtt-tartására nem alkalmazhatja, illetőleg az azok feletti rendelkezési jogot az érintett czélokból más közegekre, különösen pedig úgynevezett polgári megbízottakra sem egészben, sem részben át nem ruházhatja; végre a hivatali felebbvaló a neki alárendelt köztisztviselőt nem utasíthatja arra nézve, hogy melyik jelöltre szavazzon vagy ne szavazzon, hogy szavazási jogát mikor gyakorolja, vagy a szavazástól egyáltalában tartózkodjék, vagy hogy befolyását valamely más módon az egyik vagy másik jelölt mellett vagy ellen érvényesítse.«