Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1122. „Az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, a fenti törvényjavaslatra vonatkozó, gr. Apponyi Albert képviselő által benyujtott „módositványok” tárgyában

312 1122. szám. 152. §. A 64. §. helyébe. »A választók személyazonosságának ellenőrzésére városokban a tanács két megbízott tagja, községekben pedig a községi biró vagy helyettese és valamelyik községi esküdt vannak hivatva, kik e czélból a választás helyén megjeleani s kötelességük hű és lelkiismeretes teljesítése tekintetéből, a választási, illetőleg a szavazatszedő bizottság színe előtt esetről-esetre esküt tenni tartoznak. Ezen kivül a bizalmi férfiak is joggal birnak arra, hogy az illető városból vagy községből minden jelölt részére egy-egy lakost nevezzenek meg, kik mindaddig, mig azon város vagy község választói szavaznak, a választók személyazonosságát ellenőrizik. A városi, illetőleg községi személyazonossági tanuk a szavazás színhelyén a záridő lefolyása alatt is jelen lenni tartoznak. Eskűmintájuk a következőleg állapittatik meg: »Én N. N. esküszöm stb. (ünnepélyesen fogadom), hogy mindazon kérdésekre, melyek az országgyűlési képviselőválasztóknak személyazonosságára nézve, hozzám intéztetnek, minden párt- és más mellékérdektő] eltekintve, legjobb tudásom és meggyőződésem szerint a tiszta igazságnak megfelelően válaszolok. Isten engem stb.« 153. §. A 67. §. helyébe. »A választás vezetése és a rend fentartása a választás egész folyama alatt és a választási székhely egész (bel- és kül-) területén a választási elnök feladata és kötelessége. Ezenkívül a választási elnök a szükséghez képest joggal bir és köteles a választók szabadságának biztosítására, különösen pedig azoknak bevonulására és a választási székhelyen leendő elhelyezésére nézve előlegesen is és pedig a választókerület egész területére kihatólag intézkedni, intézkedéseit hirdetményileg köztudomásra juttatni s a közigazgatási hatóságoktól és közegektől azoknak pontos és szigorú végrehajtását követelni. A választók elhelyezésére vonatkozó intézkedéseket, ha több jelölt áll szemben egymással, a választási elnök a pártok két-két bizalmi férfiának meghallgatásával akképpen tartozik megtenni, hogy a választók számára kijelölt tartózkodási helyek a lehetőségig egyforma távolságra essenek a szavazási helyiségektől, s hogy a választók ellátásának és a szavazatszedő küldöttségekkel való állandó érintkezésének és összeköttetésének semmi akadály ne álljon útjába. Az egyik vagy másik párt bizalmi férfiainak kívánatára az a kérdés, hogy melyik tartózkodási hely melyik párt választóinak jusson, sorshúzás utján döntendő el. A rend fentartására kirendelt közbiztonsági közegek és a szükség esetében alkalmazandó fegyveres erő feletti rendelkezés joga hasonlóan a választási elnököt illeti. Ezen jognak gyakorlásánál azonban a választási elnök a helyettes elnökön és a helybeli közrendészeti hatóság közegein kivül másnak, különösen pedig úgynevezett polgári megbízottaknak közreműködését igénybe nem veheti. A választási elnök kötelessége gondoskodni arról is, hogy a szavazatszedő küldöttségek azon tagjai, kik az 1874: XXXIII. t.-cz. 21. §-ában előirt esküt a választást megelőzőleg le nem tették, kötelességük hű és lelkiismeretes teljesítésére a választás megnyitásakor pótlólag nyilvánosan feleskettessenek. A szavazatszedő küldöttségek elnökeinek feladata és kötelessége az eléjök utasított választók szavazatainak összeszedése, ők határoznak a szavazatok ellen felmerült kifogások