Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1122. „Az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, a fenti törvényjavaslatra vonatkozó, gr. Apponyi Albert képviselő által benyujtott „módositványok” tárgyában

304 1122. szám. Ezenkivül minden jelölt bizalmi férfia is joggal bir arra, hogy akkor, a midőn vala­mely községre vagy városra a szavazás sora rákerül, ezen városból vagy községből egy-egy lakost mint személyazonossági tanút megjelöljön, kik mindaddig, mig azon város vagy község választói szavaznak, a választók személyazonosságát ellenőrzik.« A harmadik bekezdés a »módositványokból« kimarad. Helyébe a következő harmadik bekezdés iktatandó: »Az összes azonossági tanuk a szavazatszedő küldöttség előtt a következő esküt tar­toznak tenni:« Az eskü szövege a »módositványok« szövegében fogadtatott el. A 153. §. első bekezdéséből az »és a választási székhely egész (bel- és kül-) területén* szavak törültettek. Mert a választási elnöknek a rend fentartására és a választás vezetésére vonatkozó intéz­kedési joga az összes v.ilasztókra s mindazon területekre kiterjed, a hol a választók tartózkod­nak, e területeknek ily részletezett körülírása tehát s annak kiemelése, hogy a választási elnök intézkedési joga a külterületre is kiterjed, czélszerű nem volna, már csak azért sem, mért némely városban több választókerület is van s ezen dispositió a külterületnek választó­kerületenként való elosztását tenné szükségessé, nehogy a választási elnökök területi illeté­kesség tekintetében egymással coliisióba jöjjenek. E szakasz második bekezdésében az 5. sorban a »kihatólag« szó után »az illetékes közigazgatási hatóság meghallgatásával^ a 6. sorban »hirdetményileg« szó helyett: »alkalmas módon« szavak teendők. A harmadik bekezdés a következő szöveggel lett elfogadva: »A választók elhelyezésére vonatkozó intézkedéseket, ha több jelölt áll egymással szemben, a választási elnök, a pártok bizalmi férflainak meghallgatásával, akkép tartozik megtenni, hogy a rendfentartás és a szavazatsz^dő küldöttségekkel való érintkezés föltétlenül biztosittassék, hogy továbbá a választók számára kijelölt gyülekező helyek a szavazási helyi­ségektől lehetőleg egyforma távolságra essenek, hogy végre a választók a szükséges élelmi szerekkel való ellátásukról gondoskodhassanak.« A 4. bekezdés töröltetett, mert a pártok gyülekezési helyeinek kijelölését akkor, midőn a választási elnök a rend fentartásáért egyedül felelős, a bizalmi férfiak által javas­landó sorshúzásra és igy a sors szeszélyére bizni nem lehetett. Az 5. bekezdés a következőleg módosult. Az első pont változatlan meghagyása mellett a második pont helyébe a következő szöveg teendő: »ezen jog gyakorlásával esetről-esetie kizárólag a helyettes elnököt vagy az illetékes közigazgatási hatóság közegeit bizhatja meg«. A 6-ik bekezdés utolsó sorában »pótlólag nyilvánosan« szavak helyébe: *a szavazat­szedő küldöttség előtt« szavak teendők. A többi bekezdés változatlanul meghagyatott. A 155. §. helyébe az eredeti javaslat 14á. §-a iktatandó, mégis oly változtatással, hogy e szakasz 4. bekezdése után 5-ik bekezdésül fölveendő a következő szöveg: »A bizalmi férfiak csak az illető kerület választói közül jelölhetők.« A 6. bekezdés marad. A Í57. §. változatlanul elfogadtatott. A 158. §. mellőztetett s helyébe érvényében az 1874: XXXIII. t.-cz. 74. §-a tartatott fenn, mert a fölvétetni szándékolt ama rendelkezés, hogy a közigazgatási tisztviselő a szavazási helyiségben jelen ne lehessen, csak ha »jelenteni valója van« vagy »utasitásokat kér vagy kap«, egyrészt e tilalomnak könnyű megkerülésére vezetne, másrészt a közigazgatási tisztviselő épen a rendfentartás érdekében sehonnan ki nem zárható a választás alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents