Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1122. „Az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, a fenti törvényjavaslatra vonatkozó, gr. Apponyi Albert képviselő által benyujtott „módositványok” tárgyában

1122. szám 301 I. A »módositványok« az eredeti javaslat 3.§-ának 4. pontja után egy új érvénytelenségi oknak fölvételét hozták javaslatba, azon esetre vonatkozva, ha a képviselő, ki a választás idején közhivatalt viselt,—hivatali cselekményei által akár a választókra, akár alárendelt tisztviselőtársaira gyakorol erkölcsi nyomást, vagy jogtalan befolyást. Ámbár az ilyen cselekmények talán kivétel nélkül a javaslat 3. §-ának 2., 3., 4. pontjai alá foglalhatók, vagy azokba beilleszthetők volnának; mert e pontok úgyis mindezen momentumokat, tekintet nélkül arra, közhivatali visel t-e a képviselő a választás idején vagy sem, magukban foglalják, vagy azokhoz igen közel állanak; mindazáltal a bizottság tekintettel arra, hogy a javaslat 3.§-ának 10. (most 11.) pontjában a hivatali cselekmények által elkövetett választási visszaélések csak relatív érvénytelenségi okképen vannak fölvéve, arról azonban a javaslatban külön provideálva nincs, hogy ily visszaélések, ha képviselő által elkövettetnek, absolut érvénytelenségi okoknak tekintessenek:— a módositványban foglalt eszmét elfogadva, szövegére nézve abban állapodott meg, hogy e visszaéléseket összefoglaló érvénytelenítési ok constitutiv elemeiképen a javaslat 3. §-ának 10. (most 11.) pontját veszi alapul. Ily módon a bizottság egyrészt azon körülmény kétségtelenné tétele szempontjából, hogy az ily, a megválasztott képviselő részéről elkövetett visszaéléseket feltétlen érvénytelenségi oknak tekinti, másrészt az épen ereszben a bizottság egyes tagjai által kifejezett aggodalmak eloszlatása végett, — a javaslatba egy új (5-ik) pontnak felvételét határozta el, melynek szövege a következő : »5. ha a képviselő, a ki a választás alkalmával közhivatalt viselt, hivatali hatáskörébe eső cselekménye, vagy erre vonatkozó ígérete által valamely válaszlót arra birni törekedett, vagy hivatali hatálmával visszaélve arra kényszeritelt, hogg 8 reá szavazzon vagy bizonyos jelöltre ne szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartózkodjék;« A »módositványok« a 7. (most 8.) pont eseteinek kiegészitéseképen »az állam politikai és területi épsége és egysége* elleni izgatást is fölvétetni javasolván, ahhoz a bizottság hozzájárult; azonban nem a »módositványok« által contemplált s a büntetendő cselekmény tényálladékát eléggé szabatosan ki nem fejező szövegezésben, hanem oly formában, mely a B. T. K. 127. §-a 3-ik pontjának és a 173. §-a körülírásának megfelel. E szerint a 8-ik pont második sorának »gyülöletre izgatott* szavak után a következő kiegészítés iktatandó: »ha a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség ellen, vagy a magyar állam területi épsége és egysége, úgy a nemzet politikai egysége ellen«. A »módositványok« amaz indítványa, hogy a javaslat 9-ik (most 10-ik) pontjának rendelkezése a 8-ik pontra is kiterjesztésiek, elfogadható azért nem volt, mert az ilyen izgatásoknak hatását, a szavazatok számbavételénél mérlegelni nem lehet. Ellenben kiterjesztette a bizottság a 9. (most 10.) pont rendelkezéseit, a 8. (most9.) pontra, mert erre nézve a hatásnak számszerű mérlegelése is lehetséges. Az új 10. pont szövegének első sora tehát igy fog szólani: »ha a 2., 3., 4., 6. és 9. pontokban« . . . A »módositványok« 11. pontjába fölvett rendelkezések, a mennyiben a javaslat 10. (most 11.) pontját kibővítik, érvénytelenségi okképen elfogadhatók azért nem voltak, mert, mint a maga helyén (a B. T. K. módositványai közt) indokoltatni fog, e tilalmak tényálladéka bűnvádi felelősség alá vonható s ehhez képest a B. T. K. módosítható nem volt. E módositvány ellenében tehát a javaslat 10. (most 11.) pontja, eredeti szövegében fentartatott. A »mddositványok« 12. pontja azért nem volt elfogadható, mert a javaslat 3. §-ának 9. (most 10.) pontjával ellenkezik és mert ennek elfogadása által a Guria nem az érvényes és éi vény leien szavazatok számbavétele alapján, hanem impressiók szerint volna kénytelen ítélni.