Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1118. A „közigazgatási biróságokról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságnak jelentése, a képviselőháznak 1896. május hó 1-én elfogadott határozata tárgyában

1118. szám. 291 129. §. A tárgyalás befejezése után a bíróság tanácskozás, s a határozat megállapítására vonatkozó szavazás megejtése végett zárt ülés tartására visszavonul. A határozatot lehetőleg még ugyanazon ülés folyamában meg kell hozni és nyilvános ülésben kihirdetni. Különös figyelmet érdemlő ok esetében azonban a határozat hozatala és kihirdetése, a gátló akadály megjelölése és a határidőnek nyilvános kitűzése mellett, 48 órára elhalasztható. A kihirdetett határozat egy-egy példányát a feleknek kézbesíteni kell. 130. §. A bíróság a zárt ülésben mindenekelőtt az illetékesség kérdését veszi tanácskozás alá és erre nézve határoz. Ha a bíróság illetéktelennek nyilvánítja magát, erre vonatkozó határozatát mint véghatározatot kijelenti. Ha pedig a bíróság illetékesnek nyilvánítja magát, a mennyiben eljárása ellen a középfokú közigazgatási hatóság, illetőleg a minister hatásköri kifogást nem tett, hasonlóképen érdemileg tárgyalja és eldönti az ügyet. Ha azonban a közigazgatási biróság eljárása ellen a középfokú közigazgatási hatóság, illetőleg a minister hatásköri kifogást tett, s a közigazgatási biróság mégis illetékesnek nyilvánítja magát: határozatáról a további eljárás felfüggesztésével, az illető ministert az ügyiratok megküldése mellett értesíteni köteles. A minister, ha a hatásköri kifogást továbbra is fentartja, a határozat közlését követő 8 nap alatt értesiti a közigazgatási bíróságot, hogy a felmerült összeütközési esetet végeldöntés végett a hatásköri összeütközések elintézésére hivatott biróság elé terjesztendőnek találja. Mig ezen biróság a hatásköri összeütközés kérdésében nem határoz: a közigazgatási biróság az ügy érdemébe nem avatkozhatik. 131* §. A tárgyalásról jegyzőkönyv vezettetik, melybe az ügy eldöntésére befolyással lehető minden lényeges mozzanatot kellő rövidséggel, a bírósági határozatot pedig szó szerinti szövegében fel kell jegyezni. A határozat megállapítására és a szavazás megejtésére vonatkozó zárt tanácskozmányról külön jegyzőkönyv vezettetik. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző irják alá. 132. §. A határozat csak a felekre terjedhet ki. A fenforgó ügyben eljárt közigazgatási hatóságot, ha saját köz- és vagyoni ügyeiben érdekelve nincs, érdemben terhelőleg még akkor sem lehet bevonni a határozat körébe, ha eljárása nyilván törvényellenes volt. Ily esetekben azonban, valamint tapasztalt csekélyebb fokú mulasztás és rendellenesség esetében a bíróságoknak jogában, sőt kötelességében áll, az illető közigazgatási hatóság felett felügyeletet és ellenőrzést gyakorló felsőbb hatósághoz figyelmeztetéseket intézni. 133. §. A határozatok hozatalánál a biróság a bizonyítékokat szabadon mérlegeli, s a tárgyalás és a bizonyítás folyamában szerzett meggyőződésének egész benyomása alapján itél. 37*