Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1118. A „közigazgatási biróságokról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságnak jelentése, a képviselőháznak 1896. május hó 1-én elfogadott határozata tárgyában

1118. szám. 287 II. FEJEZET. A bizonyitásróf. 110. g. A bíróság, illetőleg ennek nevében az előadó az elnökkel egyetértőleg az ügy állásának tisztázása czéljából a felek ajánlására vagy a nélkül bizonyítási eljárást rendelhet el: a panasznak a 103. és 104. §-ok értelmében eszközölt megvizsgálása után, ha azt hivatalból visszautasitandónak nem találta; a védirat beadása után, ha benne oly ténykörülményre vagy bizonyítékra történik utalás, melynek tisztázása az ügy eldöntése szempontjából szükséges; és az eljárás további folyamában az érdemleges határozat meghozataláig bármikor, ha ujabban felmerült ténykörülmény vagy bizonyíték kiderítése, vagy pedig a már végrehajtott bizonyítási eljárás kiegészítése követeli. 111. §• A bizonyítás módjai a következők: 1. a felek személyes meghallgatása; 2. tanú és szakértő kihallgatása.; 3. helyszíni szemle tartása; 4. a közigazgatási hatóságok felvilágosító nyilatkozatának és a szakközegek véleményének beszerzése; 5. a panaszirathoz vagy védirathoz másolatban csatolt okmányok eredetijének megtekintés vagy összehasonlítás czéJjából való benyújtása; 6. a fenforgó ügyre vonatkozólag bármely hatóság birtokában levő hivatalos iratok beszerzése. 112. §. A 111. §. 1., 2. és 3. pontjai alapján hozott határozatait a közigazgatási bíróság rendszerint a közigazgatási hatóság által, kivételesen egyik tagjának kiküldése utján foganatosíttatja. A fél kihallgatásához az ellenfelet, a tanuk és szakértők kihallgatásához és a szemle megtartásához pedig mindenik felet meg kell hivni. Az ellenfél, illetőleg a felek meg nem jelenése az eljárást nem akadályozza. 113. §. A mennyiben a törvény, rendelet mást nem rendel, a tanuskodási képesség, a tanuk kifogásolása, kihallgatása és megesketése, a tanúskodás megtagadása, a tanuk járandósága tekintetében a sommás eljárásról szóló 1893: XVIII. t.-cz. 82—93. §-ai, a helyszíni szemle elrendelésénél és foganatosításánál pedig az idézett törvény 94. §-a szolgálnak — a közigazgatási birói eljárás természetéből folyó eltérésekkel — szabályul. 114. §. A felek, tanuk és szakértők kihallgatásáról s a szemle megtartásáról jegyzőkönyvet kell vezetni; ebbe azonban a nyilatkozatoknak, vallomásoknak és a tapasztaltaknak csak az ügyre tartozó lényeges része, s a feleknek azokra vonatkozó érdemleges megjegyzései vehetők fel. A jegyzőkönyvet a hatósági közegen, illetőleg a birói kiküldöttön és jegyzőkönyvvezetőn kívül a felek is aláírják. Ha a felek valamelyike ezt tenni vonakodnék, a vonakodást és ennek indokát a jegyzőkönyvben fel kéli említeni.