Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1118. A „közigazgatási biróságokról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságnak jelentése, a képviselőháznak 1896. május hó 1-én elfogadott határozata tárgyában

1118. szám. 273 2. az iskolatanitói fizetés részét képező termények beszedése és kiszolgáltatása tárgyában intézkedik (1868: XXXVIII. t.-cz. 143. §-a). 51. §. / I. A vármegyei közigazgatási bizottságnak, a városi törvényhatósági bizottságnak és a székes fővárosi biráló választmánynak a községi iskolaszéki cselekvő és szenvedő választóképesség és az iskolaszéki tagok választása körül felmerülő vitás kérdésekben hozott határozata ellen (1876: XXVIII. t.-cz. 9. §-a). II. A közigazgatási bizottságnak, a községi iskolatanitó választása alkalmával a választási eljárás ellen emelt felszólalások folytán hozott határozata ellen (i. t. 12. és 13. §-ai). 52. §. A vallás- és közoktatásügyi ministernek azon határozata ellen, melylyel 1. az állami és községi népiskolai tanitóknak (tanítónők, nevelők, óvóknak) az 1866: XXXVIII., 1891: XV. és 1893: XXVI. t.-czikkek szerint járó illetményekre való igényéből eredő kérdések, valamint ezen igényből kifolyólag az államkincstárral vagy községgel szemben támasztott követelések felett dönt; 2. a népoktatási nyilvános tanintézeteknél, és a tanfolyamuknál fogva a népoktatási tanintézetek közé tartozó iskoláknál alkalmazott tanitóknak (tanítónők, nevelők, óvók) és hozzátartozóiknak nyugdíját és gyámolitását állapítja meg, a mennyiben az a kérdés válik vitássá, hogy az alkalmazottnak, illetőleg hozzátartozóinak jogos igényük van-e a nyugdíjra, segélypénzre vagy végkielégítésre, vagy hogy az alapul vett czímen mekkora összeg illeti meg őket; 3. az élvezett nyugdíj elvesztését s az özvegyek és árvák részére már megállapított segélypénz megvonását kimondja (1875: XXXII. t.-cz. 12., 17. és 26. §-ai). V. CZIM. Vízjogi ügyekben. 53. §. Az alispánnak, törvényhatósági város polgármesterének és a székes főváros tanácsának azon határozata ellen, melylyel 1. a meder- és parttulajdonos s a vízhasználatra jogosultak között a vízhasználat gyakorlása körü-f felmerülő vitás ügyeket eldönti (1885 : XXIII. t.-cz. 6. §-a); 2. szabad rendelkezés alatt álló vizeknek mások által a birtok területén kivül hatósági engedély vagy tényleg fennálló jog alapján való használata körül, a vízhasználatra jogosultak és a terület birtokosa között előforduló vitás ügyekben dönt (i. t. 11. §-a); 3. a hajózásnak a folyamrendőri szabályok megtartásával való szabad gyakorlása körül egyesek vagy testületek között keletkező vitás ügyekben dönt (i. t. 19. §-a); 4. a vízhasználatnak a hajózás, tutajozás és fausztatás sérelme nélkül való gyakorlása tekintetében a vízhasználatra jogosult és a hajózás, tutajozás és fausztatásra jogosítottak között felmerülő vitás kérdésekben dönt (i. t. 27. §-a); 5. a partvédelem és biztosítás, nemkülönben a meder- és párttisztitás érdekében a part birtokosa által engedély nélkül végezhető munkálatok fentartása vagy eltávolítása ügyében dönt (i. t. 41. §-a); 6. engedélyezett munkálatok és vízhasználatok birtokosát törvény, rendelet vagy KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XXXIV. KÖTET. 35