Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1118. A „közigazgatási biróságokról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságnak jelentése, a képviselőháznak 1896. május hó 1-én elfogadott határozata tárgyában

264 1118. szám. 5. §. A közigazgatási biróság itélőbiráit a ministerium előterjesztésére Ő Felsége a király nevezi ki. Az itélőbiráknak felerészét a magasabb birói hivatalok viselésére képesitett egyének sorából (1869: IV. t.-cz. 6. és 7. §-ai és 1891: XVII. t.-czikk IL fejezete) kell kinevezni. Az itélőbiráknak másik felerészét az 1883: I, t.-cz. 3. §. értelmében közigazgatási, hivatalok viselésére képesitett azon egyének sorából kell kinevezni, kik valamelyik közigazga­tási ágazat fogalmazási szakában már 5 évig szolgáltak, s ezen szolgálati időből legalább 3 évet magasabb hivatali állásban töltöttek. A két elnöki titkárt és a szükséges számú tanácsjegyzőket a szakministeriumok lét­számából a ministerium osztja be, illetőleg nevezi ki. A beosztott tisztviselők azon ministe­rium személyzeti létszámában maradnak, melyhez előzőleg tartoztak. A kezelő-személyzetet az 1883: I. törv.-czikk 19. §-a értelmében minősitett egyének sorából a belügy- és pénzügyminister nevezi ki. A szolgákat az 1873: II. t.-cz. intézkedéseinek megfelelőleg a biróság elnöke alkal­mazza és bocsátja el. 6. §. A közigazgatási biróság itélőbiráira teljes hatálylyal kiterjednek az 1869: IV. t.-cz. 5., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 15., 19. és 22. §-ainak, továbbá az 1871: VIII. t.-czikknek, az 1891: XVII. t.-cz. 40., 41. és 44. §-ainak, valamint az 1892: XXX. törvényczikk 1. §-ának hatá­rozatai, az azokban az igazságügyministerre ruházott hatóság gyakorlása azonban a közigaz­gatási biróság körében a belügy- és a pénzügyministert illeti. •7- §• A közigazgatási biróság itélőbirái évenkint 8 heti szabadságidőt vehetnek igénybe. 8. §. Az itélőbirák fegyelmi vétségei, továbbá vagyoni felelősségük megállapítása, valamint az 1871: IX. t.-cz. II. fejezetében körvonalozott kényszerű nyugdíjazásuk felett külön fegyelmi biróság itél. Ezen biróság, mely 24 rendes és 8 póttagból áll, felerészben a főrendiház által saját kebeléből választandó tagokból és más felerészben a közigazgatási biróság tanácselnökeiből és rangidősebb biráiból alakul. Elnöke a főrendiház elnöke vagy másodelnöke, s ezek akadályoztatása esetében a leg­több szavazatot nyert főrendiházi tag. A főrendiházi tagok a ház nyilt ülésében birói esküt tesznek le. A választást alapos ok nélkül nem lehet visszautasítani. A lemondás el- vagy el nem fogadása felett a főrendiház határoz. Mindenik főrendiházi tag köteles működését addig folytatni, mig helye új választás utján be nem töltetik. A biróság az elnökön kivül nyolczas tanácsban itél. A biróság tagjainak névjegyzéke a közvádlóval és vádlottal a tárgyalás előtt legalább 24 órával közöltetik, és mindeniknek jogában áll mind a főrendiházi, mind a bírósági tagok közül uégynek-négynek kihagyá­sát kívánni. Ha a fél és a közvádló a visszavetés jogát épen nem, vagy nem teljes mértékben gyakorol­ják, a biróság a legtöbb szavazatot nyert négy főrendiházi és a kinevezés sorrendje szerint idő­sebb négy bírósági tagból alakul meg.

Next

/
Thumbnails
Contents