Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

1110. szám. 145 felolvashatók. A vádlottnak előéletéről vagy erkölcsiségéről kiállított kedvezőtlen bizonyítványt azonban csak akkor szabad felolvasni, ha abban a vádlottnak korábban elkövetett valamely bűncselekménye tüzetesen meg van jelölve. A megelőző eljárás alatt adott szakértői vélemény csak akkor olvasható fel: 1. ha azt közhatósági orvos adta és az eljárás súlyos testi sértés bűntette vagy testi sértés vétsége miatt folyik; 1 ha a véleményt az igazságügyi orvosi tanács, az országos bírósági vegyész, illetőleg fölülvéleményezésre hivatott más testület vagy hatóság adta: 3. ha a véleményt adott szakértő a tárgyalásra nem volt megidézhető, vagy ha a megjelenésben akadályozva volt. A tanúvallomásról felvett jegyzőkönyv csak a 200. §. és a 201. §. 1. és %. pontja esetében és még akkor olvasható fel, ha a tanú a tanuságtételt a főtárgyaláson törvényes jogosultság nélkül, a kényszerítő eszközök alkalmazása daczára megtagadta; vagy ha meghalt, vagy beszámíthatatlan állapotba jutott és ki van zárva, hogy már korábbi kihallgatásakor is beszámíthatatlan állapotban volt; továbbá ha tartózkodóhelye nem tudható ki; végre ha megjelenése nagy nehézséggel vagy aránytalanul nagy költséggel járna. A tettestárs vagy részes vallomásáról felvett jegyzőkönyv ugyané feltételek mellett és akkor is felolvasható, ha a tettestárs vagy részes már el van ítélve. Ez iratok felolvasása esetében a felolvasás oka a főtárgyalás jegyzőkönyvében mindig megemlítendő. A tanúságtétel kötelessége alól mentes tanúnak vallomásáról felvett jegyzőkönyv egyáltalában nem olvasható fel, ha az ilyen tanú a főtárgyalásra nem volt megidézve, vagy ha a főtárgyaláson megtagadta a tanuságtételt. IV. A felek perbeszédei. 314. §. A bizonyítás felvétele után az elnök kérdést intéz a felekhez és a sértetthez: nem kívánnak-e a bizonyítás kiegészítése iránt indítványt előterjeszteni. Tagadó válasz esetén, vagy a kérelem elutasítása, illetőleg az uj bizonyíték felvétele után az elnök a bizonyító eljárást befejezettnek nyilvánítja és felhívja a vádlót vádbeszédének, utána a vádlottat és a védőt a védelemnek szóbeli előterjesztésére. A 41. §. esetében a kir. ügyészség képviselője után a főmagánvádló is felszólalhat. A vádló után a magánfelet (51. §, 3. pont) vagy képviselőjét illeti a felszólalás joga. A vádló a védőbeszédre válaszolhat. Az utolsó beszéd mindenesetre a vádlottat és védőjét illeti, és ha van is védő, megkérdezendő a vádlott, hogy nem óhaj t-e védelmére szót emelni. Ha több a vádlott: az előterjesztések sorrendjét az elnök határozza meg. 315. §. A vádló, a mennyiben a vádlottat elítélhetőnek tartja, indokolt indítványt terjeszt elő, a vádlottnak bűnösül kimondása és az ellene alkalmazandó büntetési tétel tárgyában. A kiszabandó büntetés mennyisége iránt indítványában nem szabad nyilatkoznia. Ha a vádló a vádlottat elítélhetőnek nem tartja, a vádat elejti, de a kir. ügyészség köteles a vád elejtését indokolni. Ha a sértett a bűnvádi eljáráshoz nem csatlakozott (51. §.), vagy a magánfél a főtárgyalásra nem jelent meg, a magánjogi igényre nézve a megelőző eljárás alatt előterjesztett kérelme az iratokból felolvasandó s a kérelem iránt a kir. ügyészség tesz megfelelő indítványt KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XXXIV, KÖTET. 19