Képviselőházi irományok, 1892. XXXIV. kötet • 1110-1124. , CCXLIX-CCLI. sz.

Irományszámok - 1892-1110. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában

1110. szám. 9 A bizottság törvénybe iktatandónak határozta a járásbíróságok mellé kirendelendő ügyészi megbízotti intézményt és pedig azért, mert ez intézménytói a járásbíróságok előtti eljárás javítását és emelését reméli. Már fentebb volt arra utalva, hogy a bűnvádi ügyeknek nagy része a járásbíróságok hatáskörébe esik és ezen ügyekben az eljáró biró ma önmagában egyesíti a nyomozó, vádló és itélő szerepét. A vádrendszer a járásbíróságokhoz utasított bűnügyekben csak úgy léptethető életbe, ha a vád képviselete önálló közegekre bizatik. A helyes jogszolgáltatás biztosítékai csak szaporodhatnak azáltal, ha a járásbirák teendőiket az Ítélkezésre fogják központosítani. Erre fog szolgálni az ügyészi megbízott intézménye. Ügyészi megbízott vagy az ügyészi gyakornokok közül fog kikerülni, vagy pedig a járásbíróság székhelyén levő s az ügyészi pályára készülő fiatal jogi nemzedékből, a kik azonban az ügyész által adandó, szigorúan körvonalozott utasítás alapján fognak eljárni s kiknek hatásköre is jóval korlátoltabb lesz az ügyészi hatáskörnél. Miután nyomozás a járásbíróságokhoz utasított vétségek és kihágások eseteiben csak kivételesen teljesíttetik s a mellőzhetetlenül szükségesekre szorítkozik, — czélszerüuek mutatkozott ezeu feladatot a járásbiróra ruházni. Az" ügyészi megbízott előzetes letartóztatást, házkutatást, vagy személymotozást el nem rendelhet és nem foganatosíthat, feladata kizárólag arra szorítkozik: a járásbíróság előtt indítványokat tenni s a kitűzött tárgyalásokon a vádat képviselni és a vádlót megillető jogorvoslattal élni. A bizottság reméli, hogy az ügyészi megbízottak jó szolgálatokat fognak tenni a járásbíróságokhoz utasított büntető eljárás terén. IV. Nyomozás és rád alá helyezés. 1. A ministeri javaslat 84. §-a, valamint a kir. ügyészséget, úgy a rendőri hatóság főnökét is feljogosítja a nyomozás elrendelésére, vezetésére és teljesítésére is. E rendelkezés ellen a rendőrséget illetőleg a bizottságban nem merült fel észrevétel; helyesléssel találkozott a rendelkezésnek az a része is, hogy a kir. ügyészség a nyomozást elrendelhesse és vezethesse: csupán az ellen történt felszólalás, hogy a kir. ügyészség a nyomozást teljesíthesse is. A bizottság azonban szorgos megfontolás után a rendelkezésnek ezt a részét is elfogadta, sőt a hazánkban ma divatozó nyomozási rendszerrel szemben haladásként üdvözölte. A nyomozást ma, különösen a vidéken, rendszerint a helyi biztonsági közegek, vagy pedig a csendőrség teljesitik önállóan, sokszor minden birói ellenőrzés nélkül. Az igy teljesített nyomozások miatt majdnem naponkint merülnek fel panaszok, melyek, hogy nem nélkülözik a kellő alapot, a kúriának a legújabb időkig levezethető számos Ítéletei igazolják, melyekben ki lett mutatva, hogy a helyi biztonsági közegek a nyomozás folyama alatt visszaéléseket, sőt néha-néha komoly természetű visszaéléseket is követnek el. A bizottság többsége azon meggyőződésben volt, hogy a nyomozásnak a kir. ügyészségekre bízása által a nyomozás sokkal helyesebb, a személyes szabadságot inkább biztosító irányt fog nyerni. A bizottság nem zárkózhatott el azon tény elől, hogy a kir. ügyészséget hazánkban kiváló érdemek illetik a bűnvádi igazságszolgáltatás szabadelvű reformjának inaugurálásában és fejlesztésében, — azonban ennél sokkal nagyobb súlylyal birt a bizottság elhatározására nézve a kir. ügyészségek helye birói szervezetünkben. A kir. ügyészség felettes hatósága az igazságügyminister. Jogában áll az igazságügyministernek az ügyészségnek kötelező utasításokat adni és az ügyésztől a közvádlói megbizást megvonni. E megbízás elvonásának esetén azonban az ügyésznek ugyanazon fizetési osztályban és ugyanazon törvényszéknél birói állást kell kapnia, melytől csak a törvényben megállapított KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. XXXIV. KÖTET. 2