Képviselőházi irományok, 1892. XXXIII. kötet • 1071-1109. , CCXXXVIII-CCXLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-1076. Törvényjavaslat, a majorsági zsellérbirtokról s az ehhez hasonló természetű birtokokról

54 1076. szám. És mert gyakori az eset, hogy a tartozás — vegyesen, vagy felváltva — készpénzben, terményben, napszámban teljesíttetik, a javaslat a szőlőbirtok után járó tartozások megváltásáról szóló 1868: XXIX. t.-cz. 3. §-ának 4. pontja nyomán megszállja, miképen kell ily esetben az évi tartozást kiszámítani. Minthogy pedig a javaslat — elvi álláspontjához képest — figyelembe veszi a felek közt létrejött megállapodásokat, szükséges annak a kimondása, hogy oly esetben, a midőn a felek közt szerződés jött létre a tekintetben, hogy a természetbeni szolgálmányt mily összegben kell pénzzé átváltoztatni, a javaslatnak a pénzbeli egyenérték kiszámítására vonatkozó positiv intézkedései a szerződésnek határozmányait nem érintik. 7. §. Az a körülmény, hogy a birtokos a kötelezett szolgálmányokat rendetlenül, vagy épen nem teljesítette, nem szolgálhat alapul arra, hogy a váltságösszeg fizetésének terhe alól szabaduljon, s ezért kifejezetten ki kellett mondani, hogy a szolgálmányok mikénti teljesítése az évi tartozás összegének megállapítására befolyással nem lehet (1873: XXII. t.-cz. 3. §. utolsó bekezdés.). 8. §. Vannak ugyan esetek, a melyekben a birtokos az átengedett belsőség vagy külsőség haszonélvezetén kiviil a földesúr erdejében vagy legelőjén is gyakorolt némi használatot, azonban ez a használat legfeljebb száraz galyfa szedéséből vagy oly csekély legeltetési használatból állott, mely a birtokost megillető haszonvételek szempontjából alig jöhet tekintetbe s mely inkább a volt földesúr jóindulatából fejlődött ki és különös szerződési kikötésre nem vezethető vissza. Erre való tekintettel a bíróságok soha sem Ítéltek meg a megváltott majorsági zsellérbirtok és más hasontermészettí birtok után legelő-, illetőleg erdőrészt, még akkor sem, ha a birtokolok faizási és legeltetési tényleges használatában voltak. Minthogy azonban nincs kizárva a lehetőség, hogy egyes esetekben határozott szerződési kikötés történt a tekintetben, hogy a birtokost a földesúrral szemben ilynemű haszonvétel is fogja megilletni, és hogy ennek következtében a teljesítendő szolgálmány is ennek a kikötésnek szem előtt tartásával állapíttatott meg, a javaslat módot kíván nyújtani, hogy ilyen esetekben a kérdést a jogosság- és méltányosságnak megfelelően lehessen megoldani. Arra, hogy a birtokos a használatnak megfelelő erdő- vagy legelőrészt kapjon, már a használat csekélységénél fogva sem lehet gondolni. E helyett azonban indokolt, hogy az évi tartozásból egy oly hányadrész vonassék le, a mely megfelel a faizási és legeltetési használat és a birtokost megillető javadalmak között fenforgó aránynak, ugy hogy a váltságtőke kiszámításának csupán az ily módon leszállított, tartozás képezze alapját. Ez azonban csak arra az esetre áll, ha a szolgálmány az erdő és legelő használatáért és a többi birtokterületek haszonvételeért együttesen van megállapítva. Mert ha a faizás és legeltetés jogáért külön szolgálmányok teljesíttettek, akkor a megszerezhető birtokért járó külön tartozásból levonásnak helye nem lehet, s a birtokviszony megszűntével önmagától meg kell szűnnie egyrészről az erdő- és legelőhasználatnak és másrészről az ennek fejében teljesített külön szolgálmányoknak. éM Annak elkerülése végett; hogy a megváltás utján tulajdonul megszerzett és a volt földesúr birtokával egyesitett külsőségnek kiadása által a volt földesúr tagositott birtoka ne decommassaltassék, elegendő annak kimondása, hogy ily esetben a tagosításnál követendő szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ezek a szabályok megadják a módot, hogy ott, a hol