Képviselőházi irományok, 1892. XXXIII. kötet • 1071-1109. , CCXXXVIII-CCXLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-1076. Törvényjavaslat, a majorsági zsellérbirtokról s az ehhez hasonló természetű birtokokról

1076. szám. 37 2. az oly birtokterület, melyre nézve az 1. §-ban megjelölt módon való átengedés az 1848. évi január 1-je után történt; 3. az oly birtokterület, a melyre nézve az 1848. évi január hó 1-én fennállott jogviszony később megszűnt s a birtokterület ennek következtében a volt földesúr rendelkezése alapján egy más személynek engedtetett át. 5. §. A váltságtőkét az évi tartozás értékének húszszoros összege képezi. 6. §. Az évi tartozást a következő elvek szerint kell kiszámitani és megállapítani: 1. a hol a törvény hatálybaléptét megelőző tiz év alatt, t. i. 1886-tól 1895-ig készpénzlizetés volt gyakorlatban: az évi tartozás mennyisége az erre a tiz évre eső átlag szerint állapittatik meg; 2. a hol a tiz év alatt terménybeli tartozás állott fenn, ott » a) ha az összes termésnek bizonyos hányada (tized, kilenczed, heted, stb.) volt gyakorlatban, átlagosan számíttatik ki a tartozásnak mind mennyisége, mind ára; b) ha pedig a tartozás határozott mennyiségből állott: csak a termény ára számíttatik ki átlagosan ; 3. ha az évi szolgálmány napszám vagy más szolgáltatásból áll: ugyanezen tiz évi árak átlaga fog zsinórmértékül szolgálni; 4. ha a tartozás vegyesen, készpénzben, terményben, napszámban vagy más szolgáltatásban teljesíttetett, vagy ha a tartozás teljesítésének majd egyik, majd másik módja használtatott: mindenik tartozás átlagos egy évi értéke az 1., 2. és 3. pontban megjelölt módon külön-külön számíttatik ki. A mennyiben a felek közt létrejött szerződés a szolgálmány pénzbeli egyenértékéről is intézkedik: az évi tartozás értékének kiszámításánál a szerződés erre vonatkozó határozmányát kell alapul venni. 7. §. A 6. §-ban megjelölt módon kell kiszámitani az évi tartozás értékét oly esetben is, midőn a s?olgálmányok rendesen nem teljesíttettek, 8. §. A jelen törvény szerint megváltás utján tulajdonul megszerezhető birtok után erdő- és legelő-illetőség nem jár. A hol a megváltásra jogosított külön szerződési kikötés alapján a volt földesúr erdejében faizási vagy a volt földesúr legelőjén legeltetési használatot gyakorolt vagy másnemű javadalmat élvezett s ezekért külön ellenszolgáltatást nem teljesített, a váltságösszeg megállapításánál az évi tartozásból ezen javadalmak fejében annyi százalékot kell levonni, a hány százalékát teszi ezen javadalmak értéke a megváltásra jogosítottat illető összes haszonélvezetek értékének. A hol a 2-ik bekezdésben említett javadalmak után külön ellenszolgáltatások teljesíttettek: egyrészt a javadalomhoz, másrészt az ellenszolgáltatáshoz való jog a megváltás iránti eljárásban hozott végitélet jogerőre emelkedésétől vagy az ily tárgyú egyesség létrejöttétől számított egy év alatt megszűnik.