Képviselőházi irományok, 1892. XXXIII. kötet • 1071-1109. , CCXXXVIII-CCXLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-1109. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése 1. sz 1894. évi állami zárszámadásról, 2. az aldunai Vaskapu-szabályozás 1894. évi munkálatairól és költségeiről

288 1109. szám. 7. czím. Vinczellériskoldk: előirányoztatott .... 34.690 frt — kr., előiratott 15.595 » 40 » kevesebb 19.094 frt 60 krral. A kisebb bevételt az idézte elő, hogy a kecskeméti állami »Miklós« szőlőtelepen korai fagy folytán a vesszötermés nagy része elpusztult, továbbá tavaszi fagyok és jégesők következtében a szőlőtermés is nagy károkat szenvedett. Ezen elemi károk következtében sem a vesszőkből, sem pedig a szőlő-, illetőleg a boreladásból várható és előirányzott bevétel elérhető nem volt. 11. czím. Selyemtenyésztés: előirányoztatott .... 2,330.000 frt. — kr., előiratott . '. . . . . 1,562.034 » 90V2 » kevesebb 767.965 frt 0972 krral. A minister erre nézve a következőleg nyilatkozik: »A selyemtenyésztési üzletág költségvetése arra az alapra van fektetve, hogy az államkincstárnak 15.000 frt évi segélyösszegen felüli járulekát a selyemtenyésztés saját jövedelméből visszatéríteni tartozik. Minthogy pedig a kincstár által a 15.000 frt segélyen kivül a selyemtenyésztésnek üzleti költségekre nyújtott járuléka 1894. évben az előirányzathoz képest 767.965 frt 09^2 krral kevesebbet tett, a jelen czím alatt visszatérítésül előirt bevétel is annyival kevesebb. Vagyis, a kiadásoknál elért megtakarítás compensálja a bevételek hasonösszegű visszamaradását.* A selyemtenyésztés 1894. évi kezeléséről és zárszámadásáról az állami számvevőszék külön jelentése ezen »részletes jelentés« G. alosztályában az »Egyéb jelentések« között fordul elő. 13. czím. Kincstári birtokok: előirányoztatott .... 417.858 frt — kr., előiratott '. 367.287 » 28 » kevesebb 50.570 frt 72 krral. Ezen bevételi visszamaradás abban találja magyarázatát, hogy a gödöllői koronauradalomnál, a fehértemplomi, karánsebesi és rékás-szt.-andrási uradalmaknál előirányzott bevétel elérhető nem volt. A gödöllői korona-uradalom kisebb bevételét az 1894. évi kedvezőtlen száraz nyári időjárás folytán előállott rósz termés idézte elő. Az 1894. évi rendkivüli szárazság a koronauradalomban, tekintettel annak homokos talajára, kétszeresen is érezhető volt. — Fokozta még a bevételi visszamaradást azon körülmény is, hogy az uradalom terményei a beállott árhanyatlás folytán értékesíthetők nem voltak s hogy szemes gabonából a számadási év végével 62.000 frt érték maradt készletben. A kisebb bevétellel különben szemben áll az uradalom termény- és anyagkészleténéi 1894. év végével az 1893. évi álladékkal szemben mutatkozó 34.605 frt 66 kr. értéknövekedés. A rékás-szt.-andrási uradalom kevesebb bevétele onnan származik, hogy az előző évben a bérlők által teljesített nagyobb összegű előrefizetések, a melyek az 1893. évi előirányzattal szemben 7.738 frt 35 kr. nagyobb bevételt idéztek elő, a f. é. jövedelmeket, miután 1894. évben előrefizetések alig történtek, csökkentették. Fokozta még a bevételi visz-