Képviselőházi irományok, 1892. XXXIII. kötet • 1071-1109. , CCXXXVIII-CCXLVIII. sz.
Irományszámok - 1892-1109. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése 1. sz 1894. évi állami zárszámadásról, 2. az aldunai Vaskapu-szabályozás 1894. évi munkálatairól és költségeiről
286 1109. szám. Rendes bevételek: VI. fejezet 3. czím. Állami lótenyészintézeték: 1. rovat. Ménesbirtok-gazdaságok: előirányoztatott . . . 3,168.345 frt — kr., előiratott .... . 2,722.881 » ll^/a » kevesebb 445.463 frt 88Va krral, melyre nézve a minister a következőket adja elő: »Ezen itt kimutatott számadásszerű hiányból azonban levonandó ama 252.029 frt 06 krnyi bevételi kevesblet, mely a malmok üzeménél fordul elő és onnét ered, hogy a malmok kevesebb gabonát vettek át a gazdaságoktól, ugy, hogy ezen a czímen a megfelelő kiadás is elmaradt. Ezen összeg levonása után a tényleges bevételi hiány 193.434 frt 8272 krajczárra rug.« »Ezen szomorú eredmény nemcsak egyedül az 1894. év nyarán uralkodott nagy szárazság következése, mely szárazság a tavaszi vetemények nagy részét, nevezetesen a czukorrépa, a burgonya, a kender és kukoricza terméséhez fűzött reményeket megsemmisítette, a takarmányfélék és legelők hozamát pedig minimálisra csökkentette, de hozzájárult a várt eredmény elmaradásához a búza és rozs eddig alig tapasztalt alacsony árállása is, ugy, hogy daczára annak, hogy az állattenyésztési ágak, noha az erötakarmányra tett nagyobb kiadások árán, de nemcsak elérték, hanem meg is haladták a költségvetésileg előirányzott bevételeket, nem voltak képesek ellensúlyozni a hiányt, mely a növénytermesztés körében mutatkozott, oly mértékben, hogy magából a gabona és egyéb termények elárúsitásíb 1 az előirányzottnál 282.499 frt 2172 krral, a méneseknek és méntelepeknek átadandó zab-, széna- s legelőből pedig 10.917 frt 46 x /2 krral kevesebb folyt be. Kevésbbé jelentékeny kevesbletek mutatkoznak ezenkivül még: a földek bérletéből 1 178 frt 49 1 /* krral, főleg mert a mezőhegyesi ménesbirtokhoz csatolt kovácsházi pusztarészletek közül az utolsó is házi kezelés alá vétetett vissza, — továbbá az épületek bérletéből 2.463 frt 94 kr., mivel a kisbéri és egyik mezőhegyesi korcsma- és bolt-épületeket nem lehetett az előbbi árakon bérbe adni, — s végül az anyagok és szerek értékesítéséből 2.419 frt 34 krral, mivel ezekből kevesebb adatott el, de természetesen kevesebb is vásároltatott, úgy, hogy e bevétel-elmaradás ellensúlyoztaiik.« »Az állattenyésztési ágak között a tinók eladásából elmaradt 20.000 frt és a nyári tartásra vett ürük eladásából elmaradt 11.000 frt, — kizárólag téves elszámolásnak, illetve az elszámolási rovatok elcserélésének következménye a fogarasi ménesbirtokon, a mennyiben az ezeknek megfelelő bevétel tévesen részint a szarvasmarha-tenyésztés, részint a hizlalásra vett szarvasmarha eladása javára könyveltetett, ugy, hogy azután ezen itt emiitett alrovatokon nemcsak az állattenyésztési ágakból ezen számadási évben tényleg befolyt több jövedelem, de a fenti elszámolás folytán is jóval magasabb bevétel mutatkozik, t. i. a szarvasmarhatenyésztésnél 25.632 frt 99 krral, a hizlalásra vett szarvasmarha eladásánál pedig 29.463 frt 8572 krral, mint a hogy előirányozva volt.« »Jelentékenyebb bevételi többletek mutatkoznak még: az álattenyésztés és tartási ágak körében, a kisorolt igás ökrök hizlalásdnál és a kisorolt igás ökrök eladásánál a jobb árak következtében, még pedig 5.795 frt 94 kr., illetőleg 12.055 frt 62 krral, továbbá a sertéstenyésztésből 19.032 frt 05 krral, úgyszintén a juhtenyésztésből is, bár itt az állomány apasztása következtében 4.470 frt 4472 krral. Az erdészet körében 3.423 frt 49 krral több vétetett be, a mezőhegyesi ménesbirtokon régibb határültetvényeknek a határvonal módosítása
