Képviselőházi irományok, 1892. XXXIII. kötet • 1071-1109. , CCXXXVIII-CCXLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-1109. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése 1. sz 1894. évi állami zárszámadásról, 2. az aldunai Vaskapu-szabályozás 1894. évi munkálatairól és költségeiről

226' 1109. szám. nagyobb mérveket öltött nemzetiségi mozgalmak sikeres ellenőrzése czéljából ugyancsak az erdélyi részeken a már fentebb emiitett szaporításokon kivül még 14 ideiglenes szakaszparancsnokság s több uj örs felállítása, a meglevő őrsök létszámának felemelése, továbbá Kolozsváron és vidékén más csendőr-kerületi parancsnokság létszámából a csendőrök nagyobbmérvü összpontosítása vált szükségessé, miáltal természetszerűleg nemcsak a személyi járandóságok, hanem a dologi kiadások is, különösen pedig az utazási és szállítási, valamint az elszállásolási költségek nagyban emelkedtek. Hogy pedig a szolgálattevő legénység létszáma teljes legyen és hogy az 1895. évre tervezett nagyobbmérvü szaporítások gyors keresztülvitele alkalmas egyének hiánya miatt akadályokba ne ütközzék, az elméleti kiképzés alatt álló, tehát közbiztonsági szolgálatot még nem teljesítő próbacsendőröknek létszámon felül való vezetését is engedélyezni kellett. A körülmények által sürgősen kivánt ezen intézkedésekből kifolyólag felmerült rendkívüli kiadások, továbbá a kolerajárvány behurczolásának megakadályozása czéljából a határszéleken létesített ideiglenes különítmények költségei okozták a fentjelzett 144.844 frt 03 kr. túlkiadást. 3. rovat. Fő- és székvárosi államrendőrség szükséglete: megszavaztatott . . . 1,208.615 frt — kr., utalványoztatott . . . 1,216.733 » 6IV2 » túlkiadás 8.118 frt 61 V« kr. A túlkiadás onnan ered, hogy, habár az 1894. évre engedélyezett létszámszaporitás költségei csak július hó 1-től kezdve voltak megszavazva, mindamellett az 1893. év végével létesített dunaparti rendőr-különitmény egész évi fentartási költségei a ministertanács hozzájárulása mellett a rendőrségi hitel terhére lettek elszámolva ; továbbá, hogy az őrszemélyzet részére újonnan kiadott szervezési szabályzat új nyomtatványok és könyvek beszerzését tette szükségessé; valamint hogy az utóbbi években fellépett járvány következtében elrendelt különféle intézkedésekből kifolyólag a tisztogatás és javítás czímén felvett rendes évi hitel elégtelennek bizonyult, s végül mert a főkapitánysági épületen váratlanul és sürgősen nagyobbmérvü tatarozási munkálatokat kellett foganatosítani. 8. czím. Közjótékonysági kiadások. 6. rovat. A budapesti első gyermekmenhelyegylet segélyezésére: megszavaztatott 1.000 frt — kr., utalványoztatott 3.000 » — » túlkiadás . . . ! ! ! ' T 2.000 frt — kr. A budapesti első gyermekmenhely-egylet már több év óta részesül állami segélyezésben. Az állami segélyezést különösen az tette indokolttá, hogy az egylet az állami fogházakba és fegyintézetekbe került szülők gyermekeit gondozza, kik után az államkincstár csak az alsóbbfokú tápdíjakat téríti meg, mely azonban a gyermekekre fordított költség fele részét sem fedezi s igy az államsegély az egyletre nézve több kiadásainak némi kárpótlásául szolgált. 1893. évben az egylet kérelmezte, hogy a segélyösszeg 500 írtról 3.000 frtra emeltessék, mely esetben a gondozása alatt álló ily gyermekek szülőinek az illetőségi községeit a kezelési költségek megtérítése alól mentesítené s jövőben e községek csupán a dajkáknak tényleg kifizetett díjakat térítenék meg. Az egylet ezen ajánlata a közigazgatás érdekei szempontjából elfogadandónak találtatván, 1893. évben a felemelt segély a pénzügyminister hozzájárulásával a »lelenczek és törvénytelen ágyból származott gyermekek tápdíjai« czímű rokontermészetű rovaton felvett hitelnél elért megtakarítások terhére utalványoztatott.