Képviselőházi irományok, 1892. XXXIII. kötet • 1071-1109. , CCXXXVIII-CCXLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-1109. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése 1. sz 1894. évi állami zárszámadásról, 2. az aldunai Vaskapu-szabályozás 1894. évi munkálatairól és költségeiről

220 1109. szám. Előirányzatnélküli kiadás. 2. ez ím. A királyi udvartartás történetének megírásához szükséges adatok beszerzésének költségeire: utalványoztatott 1.000 frt. Ez a kiadás az előző évi hasonló költség folytatásaként a kir. udvartartás történetének megírásáért jutalomdíj czímén lett a költségvetés keretén kívül folyóvá téve. XII. fejezet. Állami adósság-ok. 6. ez ím. Az 5°/o-os ezüst- és bankértékű állami adósságok convertálása 4°/o-os koronajáradékkölcsönre az 1892: XXI. t-cz. alapján'. Az 1892. évi XXI. t.-cz. alapján végrehajtott conversio keretében a törvényes felhatalmazáson alapuló kiadásokon kivül felmerült még 19.625 frtnyi előirányzatnélküli kiadás, mely a budapest-pécsi vasút megváltásával az államra szállott 39.250 darab, 200 frt névértékű részvény után a névértéken felül, részvényenkint 50 krjával fizetett beváltási ártöbblet fedezésére fordíttatott. E kiadást a pénzügyminister azzal indokolja, hogy a budapest-pécsi vasut-részvénytársaságnak még az államosítást megelőző időből a részvényesek irányában osztalék-tartozásai maradtak fenn, melyek a vasút államositásáról szóló 1890: Vll-ik törvényczikkel beczikkelyezett szerződés értelmében még az említett részvénytársaság saját számlájára, az illető üzemi évek terhére voltak kiegyenlitendők. A kiegyenlítést most, a részvények convertálása alkalmából az államkincstár teljesítette a budapest-pécsi vasúttársaság által a kincstárnak átengedett 41.503 frt 25 krnyi activumból, mely összeg az állami zárszámadásban az átmeneti bevételek VIII. fej., 4. czíme alatt előirányzatnélküli bevételként van elszámolva. A kisebb tárczáknál előforduló kevesebb bevételek indokolása az A) „rendes" kezelésnél. I. fejezet. Állami adósságok. 4. czím. Az 1880. évi XX. törvényezikk alapján fölvett tiszai és szegedi kölcsön pénzeiből adott kölcsönök évi járulékai: előirányoztatott 2,361.560 frt — kr. előiratott 2,358 662 » 27 » kevesebb 2.897 frt 73 krral. A bevételi kevesblet csak látszólagos, a mennyiben az 1894. évi október hó 1-én esedékes és 1895. évi márczius hó végéig térje Jő törlesztési részlet leszámolása csak az 1895. év folyamán történhetik meg, ennélfogva a függő államadósság terhére az állam által viselendő évjárulékok is csak az 1895. évben írhatók elő. Az állami számvevőszék megjegyzi a következőket: Az előirt 2,358.662 frt 27 krnyi törlesztési járulékban foglaltatik a szolnok-csongrádi tisza-jobbparti ármentesitő társulatnak az 1879. évi XXXV. t.-cz. alapján az államkincstárból adott s az 1880. évi XX. t.-cz. 11. §-a alapján a tiszai és szegedi kölcsön-alapra átruházott 200.000 frtos kölcsön évi 12.000 frt — krnyi törlesztési járuléka is, melyből ......' 4.659 » 27 » évi részletet egyéni kivetések utján közvetlenül a társulat fizet az állampénztárba, a fenmaradó 7.340 frt 73 krnyi