Képviselőházi irományok, 1892. XXXII. kötet • 1032-1070. , CCXXIII-CCXXXVII. sz.

Irományszámok - 1892-1066. Törvényjavaslat, az Alvincztől Nagy-Szebenen át a vöröstoronyi szoros melletti határszélig vezetendő gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről

288 1066. szám. államvasutaknak esett volna javukra. Figyelembe veendő azonban, hogy — mint már kifejtettem — a vöröstoronyi csatlakozás forgalmi jelentősége csak a nagyszeben-alvinczi vonal kiépitése által emelkedik teljesen érvényre, a mi már egymagában is bizonyos jövedelmi értéket képvisel a magyar államvasutakra nézve, s még ha feltehető volna is, hogy a vöröstoronyi csatlakozás a nemzetközi forgalmat nem fogja lényegesen szaporítani, hanem inkább csak a különben meglevő forgalom helyesebb irányítását teendi lehetségessé: annak pénzügyi értékét a magyar államvasutakra nézve még ez esetben sem lehetne félreismerni, ha figyelembe vesszük a fentebb már érintett előnyöket, nevezetesen a kedvezőbb emelkedési viszonynyal kapcsolatos apasztásái az önköltségeknek, másfelől a forgalom irányításának helyesebb alapokon lehetségessé váló kiegyenlítését. Nem alaptalan tehát a remény, hogy e hozzájárulási befektetés pénzügyileg is kellőkép gyümölcsözni fog. E tekintetben, hogy minden egyebet mellőzzek, csak azt az egyet említem fel, hogy a zsilvölgyi szénbányák számára a vöröstoronyi csatlakozás megépitésével tisztán a nagy útröviditésre való tekintettel, oly kedvező díjszabási helyzet teremtetik, mely minden valószínűség szerint lehetővé fogja tenni azt, hogy ez a földrajzi helyzeténél fogva első sorban a rumán piaczokra utalt hazai termék teljes actio-képességgel lépjen fel ezen fogyasztási piaczokon, melyeken a nagy távolság miatt eddig sikerrel nem versenyezhetett. Minthogy pedig a rumán átmeneti forgalomban a magyar államvasutakat nemcsak a díjszabási peage-jog, hanem a teljes együttes használat fogja megilletni, a választott megoldásból természetszerűleg következik az engedélyokirat 8. §-ának az a rendelkezése, miszerint ezen együttes használat állandó biztosítására az állam részére a közös tulajdonjog telekkönyvileg is biztosítandó volt, melyet a tárgyalások során nemcsak az újonnan építendő vonalakra, hanem a már forgalomban levő nagyszeben-olthid-feleki vonalra is sikerült biztosítani. E mellett azonban a 3,700.000 forintnyi állami hozzájárulás fejében az állam a megfelelő névértékű törzsrészvényekről sem mond le, de a román átmeneti forgalom, illetve a közös tulajdonjog biztosításának folyományakép megállapittatott, hogy az ilykép a kincstár birtokába jutó törzsrészvények teljes jogigényt biztosítanak ugyan az engedélyes vasúttársaság saját forgalmából eredő jövedelemnek az elsőbbségi részvények 5°/oát meghaladó feleslegére, de természelszerűleg sem törlesztetni nem fognak, sem az esetleges állami váltságárban való részesedésre igényt nem tarthatnak. Az állami megváltást illetőleg viszont minden kétséget kizáróan megállapittatott, hogy a 7,400.000 frtnyi építési tőkéből 3,700.000 frtnyi állami hozzájárulásnak megfelelő rész a váltságár megállapításánál nem fog figyelembe vétetni, s miután ezen 3.700.000 frtnyi állami hozzájárulás, mint vagyonérték, különben is a magyar királyi államvasutak mérlegébe lesz felveendő, az engedélyokirat 7. §-ában az engedélyes társaságnak, mint ilyennek, tényleges építési tőkéje egyfelől az új vonalak építéséből folyólag a társaságra eső szintén 3,700.000 forintnyi költség, másfelől a már forgalomban levő vonalakra eső 1,300.000 frt figyelembevételével 5,000.000 frtban állapíttatott meg. A közös tulajdonból, illetve a forgalmi viszonylatok megosztásából folyó érdekközösségre való tekintettel pedig az engedélyokirat 20. §-ában kimondatott, hogy az ott emiitett nagyobb beruházások a magyar királyi államvasutak és az engedélyes társaság által egyenlő mértékben fognak viseltetni, úgy azonban, hogy a m. kir. államvasutaknak jogukban álljon ezen beruházásokat, különösen pedig a felépítménynek elsőrangúvá való átalakítását is az engedélyes társaságra eső félköltség előlegezésével bármikor végrehajtan'', mely előlegezett költséget az engedélyes társaság köteles megtéríteni, mihelyt az engedélyokiratban megállapított jövedelmezőségi előfeltétel bekövetkezik. Különösen felépítmény esetleges átalakítására nézve