Képviselőházi irományok, 1892. XXXI. kötet • 947-1031. , CCV-CCXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-CCXV. 1895. évi XLIII. törvényczikk a vallás szabad gyakorlatáról

398 CCXV. szám. c) köteles végre a kilépett az általa elhagyott felekezet iskolai vagy egyházi czéljaira űzetett, illetőleg elvállalt rendkívüli, egyszersmindenkorra vagy időre szóló járulékokat annak az időnek a tartamára vagy annak az összegnek az erejéig, a meddig azokat elvállalta, szintén a község pénztárába befizetni. Ezeket az összegeket a község az illető által elhagyott vallásfelekezet arra illetékes közegének szolgáltatja ki, az ily járulékok alól azonban az: erdekeit hitfelekezettel való jogérvényes megegyezés utján megváltásnak lehet helye. Az e §. b) és c) pontjaiban megjelölt járulékok, ha a kilépettnek vagyoni viszonya változik, aránylagosan mérsékelhetők. Úgy e mérséklés, mint a járulékok összegének vagy azok értékének megállapítása kis- és nagyközségekben a szolgabírónak, rendezett tanácsú éstörvényhatósági joggal biró városokban pedig a városi tanácsnak feladata. A megállapítással vagy mérsékléssel meg nem elégedő fél a közigazgatási bizottsághozés innen a vallás- és közoktatásügyi ministerhez folyamodhatik. 26. §. A gyermekek, kiknek akár mind a két, akár csak az egyik szülője a bevett, vagy a törvényesen elismert vallásfelekezetek egyikéhez sem tartozik, valamely bevett vagy törvényesen elismert vallást követnek és abban nevelendők. Ehhez képest az 1894: XXXII. t.-czikk rendelkezései az ilyen gyermekek vallására nézve a következő 27—30. §-okban foglalt eltérésekkel alkalmazandók. 27. §. A házasulandók az 1894: XXXII. t.-czikk 1. §-a értelmében megegyezhetnek abban

r hogy gyermekeik valamennyien az általuk megjelölt bármely bevett vagy törvényesen elismert vallást kövessék, illetőleg abban neveltessenek. Ilyen megegyezés hiányában a bevett, vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek egyikéhez sem tartozó szülő jogosítva van megállapítani, hogy a nemebeli gyermekei a bevett vagy törvényesen elismert vallások melyikében nevelendők. Ha az illető szülő nem határoz, a másik szülő azonban valamely bevett, vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez tartozik, akkor az összes gyermekek ezen utóbbi szülő vallását követik, illetve abban neveltetnek. Ha egyik szülő sem tartozik valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez, a szülő helyett, ki a saját nemebeli gyermekek vallása felől nem határoz, a gyámhatóság határoz a rokonok meghallgatásával. Az, hogy a gyermekek a jelen §. 2., 3. és 4-ik bekezdésében körülirt esetekben, mely vallásban neveltessenek, legkésőbb azok tanköteles korának elértéig állapítandó meg. 28. §. Az oly házasság, melyben akár mind a két, akár csak az egyik fél a bevett vagy törvényesen elismert vallások egyikéhez sem tartozik, különböző vallású felek közti házasságnak tekintetik. Az ily felek közt az előző §. 1. bekezdésében emiitett megegyezéstől, illetőleg a- 2. és 4. bekezdés szerint létrejött megállapítástól, valamint a 3. bekezdés szabályától eltérésnek később csak akkor van helye, ha az egyik vagy mindkét házasfélnek valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetbe való belépése által a házasság egyvallásúak házasságáváválik, a mely esetben az 1894: XXXII. t.-czikk 3. és 4. §-ai megfelelően alkalmazandók.