Képviselőházi irományok, 1892. XXXI. kötet • 947-1031. , CCV-CCXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-CCXV. 1895. évi XLIII. törvényczikk a vallás szabad gyakorlatáról

396^ GCXV. szám. Ha valamely lelkész vagy egyházközségi előljáró oly államellenes magatartást tanusit, a mely hivatalában való további megmaradását az állam érdekeire nézve veszélyesnek tünteti fel: a vallás- és közoktatásügyi minister annak hivatalától való elmozdítását követelheti. Ha az elmozdítást az arra hivatott kellő időben nem foganatosítja: a vallás- és közoktatásügyi minister az illető egyházközséget feloszlottnak nyilváníthatja. 16. §. Ha az egyház több oly egyházközségből áll, melyek egységes egyház-szervezetben egyesülnek, köteles a vallásfelekezet felsőbb elöljáróságot szervezni, mely az egyházat a polgári hatósággal szemben képviseli. Az ily elöljáróság, illetőleg képviselet tagjai, személyváltozás esetén is, mindig bejelentendők megerősítés végett a vallás- és közoktatásügyi ministernek, ki a megerősítést a 13. §-ban felsorolt kellékek hiánya alapján megtagadhatja. 17. §• A magyar állam kötelékén kivül álló hatóság vagy egyén a vallásfelekezetnek egyházi feje vagy védura nem lehet és a vallásfelekezet semminemű egyházi függésben külföldi hatóságtól, vallásfelekezeti társulattól vagy egyéntől nem állhat. 18. §. A vallásfelekezet köteles jóváhagyott szervezeti szabályzataiban később tett minden változtatást a vallás- és közoktatásügyi ministernek esetről-esetre jóváhagyás végett bejelenteni. Ha ezen változtatás a 7. és 8. §§-ban meghatározott feltételeknek meg nem felel, a 4. §. rendelkezéseivel ellenkezik, vagy ha az egyházi határozatok, ima- vagy tankönyvek oly rendelkezést vagy tant tartalmaznának, mely a vallásfelekezet tagjainak állampolgári kötelességük teljesítését tiltaná, vagy törvényben tiltott cselekményt rendelne: a tőrvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánítás a vallás- és közoktatásügyi minister által haladék nélkül visszavonandó. 19. §. Az egyházi közgyűlés csak nyilvános lehet. Az egyházi közgyűlésben csak a felekezet egyházi, vagyoni, oktatási, nevelési, jótékonysági s általában a vallásos és erkölcsi élet körébe tartozó ügyei tárgyalhatók. A vallásfelekezet köteles a közgyűlésein hozott határozatait jegyzőkönyvbe iktatni s e jegyzőkönyveket a vallás- és közoktatásügyi ministernek, vagy az általa kijelölt polgári hatóságnak esetről-esetre bemutatni. 20. §. Az illetékes ministernek joga van a vallásfelekezetek vagyonára, a náluk létező alapítványokra és vagyonkezelésökre a főfelügyeletet gyakorolni, különösen őrködni a fölött, hogy az ily vagyont s alapítványokat el ne idegenítsék, ne csorbítsák vagy azok a kezelés rosszasága miatt veszendőbe ne menjenek és hogy valósággal egyházi s a törvényben megengedett oktatási, nevelési vagy jótékonysági czélokra fordíttassanak, valamint hogy az alapítványokat az alapítók akarata értelmében használják fel. A vallás- és közoktatásügyi ministernek joga őrködni a fölött is, hogy az egyházi önkormányzat gyakorlásánál a tőrvény rendelkezéseit megtartsák és hogy a jóváhagyott szervezeti vagy egyházközségi szabályzatban megállapított hatáskör korlátai között maradjanak.