Képviselőházi irományok, 1892. XXXI. kötet • 947-1031. , CCV-CCXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-CCXV. 1895. évi XLIII. törvényczikk a vallás szabad gyakorlatáról

394 CÖXV. szám. 6. §. A latin, a görög és az örmény szertartású katholikus,az evangélikus református, az ágostai hitv. evangélikus, a görög-keleti szerb és görög-keleti román, valamint az unitárius egyházakra és híveikre, — nemkülönben az izraelitákra vonatkozó törvények és jogszabályok változatlanul fentartatnak. II. FEJEZET. A jövőben törvényesen elismerendő vallásfelekezetekről. 7. §. Azok az állampolgárok, a kik törvényesen elismert vallásfelekezetté kivannak alakulni: 1. tartoznak legalább egy egyházközség felállilását és fentartását, továbbá a felekezeiükhöz tartozó gyermekeiknek iskolai hitoktatását biztositani; 2. tartoznak a hitéletre vonatkozó összes rendelkezéseket magában foglaló szervezeti szabályzatot jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi ministernek bemutatni. Ennek a szabályzatnak különösen tartalmaznia kell a hitelvi, az erkölcsi tanokra, az isteni tiszteletre és egyéb vallási szertarfásra, valamint a tisztviselők és más alkalmazottak felett gyakorlandó fegyelmi szabályokra vonatkozó rendelkezéseket. 8. §. A jóváhagyás csak akkor tagadandó meg: 1. ha a megalakulni kivánó vallásfelekezet állam- vagy nemzetellenes irányzattal keletkeznék; 2. ha a 7. §. 1. pontjában foglalt feltétel nem teljesíttetik; 3. ha a hitelvek, tanok, isteni tisztelet és egyéb vallási szertartás, vagy a tervezett szervezet: a) a fennálló törvényekkel vagy a közerkölcsiséggel ellentétben állana; b) a már létező és törvényesen bevett vagy elismert vallásfelekezetek valamelyikével azonosak, vagy attól csupán az isteni tisztelet és az egyházi kormányzat nyelvét illetőleg különböznek; 4. ha a megalakulni kivánó vallásfelekezet elnevezése: a) faji vagy nemzetiségj jelleggel birna; b) a már bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezeteket sértené. 9. §. A szervezeti szabálynak jóváhagyása után megalakult vallásfelekezet, mint az állam védelme és főfelügyelete alatt álló törvényesen elismert nyilvános vallási testület: 1. szabadon gyakorolhatja a nyilvános közös isteni tisztelet jogát; 2. egyházi önkormányzati jogánál fogva maga intézkedhetik vallási és egyházi ügyeiben és különösen maga kezelheti' egyházi, oktatási, nevelési vagy jótékonysági czélokra szolgáló alapitványait, egyházi szükségletei fedezésére vagyont gyűjthet és e czélból igénybe veheti hívei anyagi hozzájárulását; 3. a jóváhagyott szervezeti szabályzat vagy az egyházközségi szabályokban meghatározott alapon és módon hiveire egyházi adót és egyéb szolgáltatásokat vethet ki, a melyek azonban a közigazgatási út kizárásával csak a törvény rendes utján érvényesíthetők;