Képviselőházi irományok, 1892. XXXI. kötet • 947-1031. , CCV-CCXXXII. sz.
Irományszámok - 1892-1024. Jelentése a magyar királyi pénzügyministernek, a „némely államadósság beváltásáról s a koronaérték behozatalára szükséges arany beszerzéséről” szóló 1892. évi XXI. törvényczikk végrehajtásáról
1024. szám. 365 Mutatkozik tehát 6,068.400 ar. frt, illetve 19°/o os ágióval átszámított 7,221.396 o. é. forint névértékű tőke és ennek megfelelő évi kamatmegtakaritás 288.857 o. é. forinttal. 4. A kötvények bélyegzési költségeinél. A még kibocsátandó 48 millió arany-forint névértékű 4°/o-os magyar aranyjáradékkötvényekből 36,000.000 arany-forint névértékű kötvény az 1894. évben hozott német birodalmi kötvény-bélyegtörvény életbelépte előtt lebélyegeztetvén, mi által 306.720 márka megtakarittatott, ezen márkaösszeg bankértéke a 20 márkás aranynak 1894. évi deczember 31-én jegyzett 1222 árfolyama szerint tesz 187 405-92 o. é. frtot ' Összes megtakarítás . . . 8,985.221-24 5 o. é. frt. Szembesitve a törvényes felhatalmazáson alapuló, előirányzat nélküli kiadással . . . 3,230 85Q-59 5 o. é. frttalív. Mutatkozik netto-megtakaritás . , . 5,754.37065 o. é. frt. Megjegyzem, hogy ennek a megtakarításnak számításánál az a körülmény, hogy az 1892. évi XXI. t.-czikk szerint még kibocsátható, de tényleg még ki nem bocsátott 48 millió arany-forint névértékű aranyjáradék-kötvények évi kamatszükséglete, a mely az állami adósságok előirányzatában fedezetét találja, de erre a czélra felhasználásra nem került, teljesen figyelmen kivül hagyatott. A fönnebbi eredmény mutatja, hogy az operáczió pénztári lebonyolításánál a helyes gazdálkodás elvei teljes mérvben érvényesültek. III. A conversió és aranybeszerzés a pénzügyi politika szempontjából. Az 1892. évi XXI. törvényczikkben meghatározott conversió és aranybeszerzés végrehajtásának fönnebb tisztelettel előadott részletei alapján a művelet pénzügyi politikai eredményeit illetőleg röviden a következőket van szerencsém megjegyezni: 1. A foganatositott conversió által az 5°/o, vagy ennél magasabb kamatláb államadósságaink rendszeréből teljesen ki van küszöbölve; államadósságaink kamatlába kivétel nélkül 5°/o-on alul van. Az 1876. évi L. törvényczikk alapján az államosított keleti vasút részvényeinek megvételére kibocsátott államkötvények, a melyek 5°/o-ra szólnak, e tekintetben azért nem tesznek kivételt, mert ezek a kötvények 10°/o-os adóval lévén megróva, effectiv kamatoztatásuk 4 1 /a°/o mellett történik. 2. Az 1. pont alatt emiitett névleges kamatozás mellett a conversió folytán elért tényleges kamatozás is úgy az államhitel megszilárdulásának, mint a teherkönnyités elvének teljes érvényre juttatását mutatja. A conversió alá eső értékek után egy adósságnem kivételével, a mely 6°/o-os kamatozású volt, 5°/o fizettetett. A régi adósságok helyébe lépő új czímletek effectiv kamatozása tesz: a) a 4°/o-os aranyjáradéknál 4-28 80 /o-ot. b) a 4°/o-os koronajáradéknál a kibocsátási és beváltási árfolyamok figyelembe vételével tényleg 4-388°/o-ot tesz. Az utóbbi effectiv kamat elérése lehetővé tette, hogy az ezüstre, vagy papkertekre szóló összes adóssági czímletek helyébe az 1892. évi XXI. törvényczikk indokolásában kifejtettekre való figyelemmel koronajáradék-czímletek bocsáttassanak ki, az 5°/o-os kamat és a fönnebbi effectiv kamat közötti különbség teljesen kárpótolván azt, hogy részben törlesztéses adósságok helyébe járadékadósság lépett. 3. Az államosított vasutak részvényadósságainak közvetlen állami adóssággá törté n
