Képviselőházi irományok, 1892. XXXI. kötet • 947-1031. , CCV-CCXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-1024. Jelentése a magyar királyi pénzügyministernek, a „némely államadósság beváltásáról s a koronaérték behozatalára szükséges arany beszerzéséről” szóló 1892. évi XXI. törvényczikk végrehajtásáról

360 1024. szám. a) a 483,722.710 1 o. é. frt n. ér 5°/o-os papir- és ezüst-czím­letek bevonására kibocsáttatott 1.062 millió korona névértékű = 531 millió o. é. frtnyi 4°/o-os járadék-kölcsön, mihez képest á tőke­tartozás emelkedett • . . 47,277.290 o. é. frttal, b) a 16,704.400 ar.-frt n. é. 5°/o és 6°/o-os kölcsönök bevoná­sára kibocsáttatott 18 millió ar.-frt n. é. 4°/o-os járadék-kölcsön, mihez képest a tőketartozás növekedett *1,295.600 ar.-frttal. * Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy miután a 16,704.400 arany-forint névértékből 16,660.000 ar.-frt n. é. a német birod. márka értékaránya szerint, vagyis minden 100 ar.-frt névérték után 202-50 márkával volt beváltandó, úgy, hogy a régi arany-kölcsönök beváltási értéke 16,912.650 ar.-frtot tett, az arany-kölcsönöknél a töketartozás tényleg csak 1,087.350 ar.-frttal növekedett. Hozzáadva az aranybeszerzési czélokra kibocsátott 24 millió és még kibocsátható 48 millió, összesen ........... 72,000.000 ar.-frt névértékű 4°/o magyar aranyjáradékot, az összes tőketartozás-emelkedés: bankértékben .. ... . . 47,277.290 o. é. frt aranyban 73,295.600 ar.-frt névérték, a miből azonban 48 millió aranyforint adóssági tőkeemelkedés csak az emiitett névértékű 4°/o-os aranyjáradék-kötvények tényleges kibocsátása után fog érvényesülni. 3. A conversio, illetőleg az aranybeszerzés czéljából foganatosított kötvény-kibocsátás pénztári eredményei. Hogy a conversio, illetőleg az aranybeszerzés czéljából foganatositott kötvénykibocsátás pénztári eredményeiről tiszta képet alkothassunk, következő adatok eredményét kell szem­ügyre vennünk: Először is ki kell mutatnunk, hogy a tényleg elért kibocsátási-beváltási, illetőleg értékesí­tési árfolyamok mikép alakultak. Másodszor ki kell terjeszkednünk a conversio, illetőleg az aranybeszerzés czéljából történt kötvénykibocsátás körül felmerült kiadásokra. Harmadszor ezekkel az utóbbiakkal szembe kell állítanunk azokat a bevételeket, illetőleg megtakarításokat, w melyekre az államkincstár a conversio folyama alatt szert tett. Ezeknek az eredményeknek összevetése fogja kimutatni, vájjon a művelet végrehajtása technikai tekintetben is a gondos kezelés követelményeinek megfelelt. A) Elért árfolyam-többletek. A kibocsátott 1.062 millió korona név­ért. 4°/o-os járadék-kölcsön kötvényekért 91°/o-os átvételi árfolyam mellett befolyt . .... 966,420.000 kor. = 483,210.000 o. é. frt, a kötvények 92­4o°/o-on felüli értékesí­tésénél elért nyereségi ^többlet felerésze fejé­ben pedig a kincstárnak jutatt 906 832-175 k. === 453.416-09 o. é. frt, Összesen . . 967,326.832i75 k. -483,663.416-09 o. é. frt; a bevont 5°/o-os papir- és ezüst­kölcsönök 483,722.710 frtnyi

Next

/
Thumbnails
Contents