Képviselőházi irományok, 1892. XXXI. kötet • 947-1031. , CCV-CCXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-1022. A pénzügyi bizottság jelentése, „az 1881. évi LXX., illetőleg az1889. évi XLIII. törvényczikk hatályának meghosszabbitásáról és a jelzálogos kölcsönkövetelések bizonyos átruházásánál adandó bélyeg- és illetékkedvezményekről” szóló törvényjavaslat tárgyában

1082. szAm. 351: 1022. szám. A pénzügyi bizottság jelentése, „az 1881. évi LXX., illetőleg az 1889. évi XLIII. törvényezikk hatálya-' nak meghosszabbításáról és a jelzálogos kölcsönkövetelések bizonyos átruházásánál adandó bélyeg- és illetékkedvezményekről" szóló törvényjavaslat tárgyában. A folyó év végével hatályát veszti az 1889. évi XLIII. törvényczikk, a mely a jelzálogos kölcsönöknek alacsonyabb kamatoztatása kölcsönökre való conversiójánál az 1881. évi LXX. t.-cz. szerint igényelhető bélyeg- és illetékkedvezményekre vonatkozó rendelkezéseit érvényben tartotta és e kedvezményeket a vasúti elsőbbségi kölcsönök conversiójára is kiterjesztette. A conversiók gazdasági jelentőségére volt tekintettel a pénzügyminister, midőn a fentérintett törvényczikknek idézett kedvezményeit további öt évnek tartamára újból kiterjesztetni czélozza a jelen törvényjavaslat által. Sőt ezúttal a törvényjavaslat más rokonműveletnél is megadatni kívánja eme kedvezményeket. A pénzügyi kormányzat nem hunyhatott ugyanis szemet a gazdasági viszonyok mozgalmasabbá válása esetében beállható ama visszás állapot előtt, hogy vidéki takarékpénztáraink közül számosan, a melyek pénzeiket jelzálogos kölcsön-követelésekben helyezték el, a betevők betéteiket, ha a mozgalmasabb gazdasági viszonyok miatt rohamosan visszakövetelnék, könnyen válságos helyzetbe juthatnának követeléseik teljes biztositása daczára, ezeknek korlátolt mobilitása miatt. E visszás állapotot ezen törvényjavaslat nem szünteti ugyan ínég, de javitólag fog hatni. A törvényjavaslat elvileg általában kimondja, hogy ha záloglevelek kibocsájtásának alapjául elfogadható jelzálogos kölcsönkövetelések a tőkék mozgósítása érdekében oly intézetre ruháztatnának át, a mely törvényeink alapján zálogleveleket bocsájt ki, az engedményezés és a bekebelezés után járó bélyeg és illeték szintén engedtessék el, sőt már administrativ utón is elrendelte volt a pénzügyi kormányzat, hogy az engedményezés és a bekebelezés után járó bélyeg és illeték nyilvántartassák ugyan, de a beszedés egyelőre felfüggesztessék. A jelen törvényjavaslat által ez administrativ intézkedés nyerné meg a törvényes szabályozását és engedné el a függőben tartott tételeket, melyek különben is állampénzügyi szempontból alig bírnak nagyobb jelentőséggel és inkább csak lucrum cessansot képeznek.