Képviselőházi irományok, 1892. XXXI. kötet • 947-1031. , CCV-CCXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-1021. Törvényjavaslat, a tiszapolgár-nyiregyházai h. é. gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről

1021. szám. 349 tartalékalap képzésére pedig 15.000 frt lesz kihasítandó, s az utóbbi összeg a helyi érdekű vasútnak kibocsátási árfolyam szerinti értékben számított elsőbbségi részvényeiben is letehető. Az 1,320.000 frtnyi tényleges épitési és üzletberendezési tőkének beszerzését engedélyt kérők 35°/o, vagyis 462.000 frt erejéig törzsrészvényeknek, — 65°/o, vagyis^858.000 frt erejéig pedig 5°/o-os osztalék alapul vétele mellett számított elsőbbségi részvények kibocsátása utján szándékoznak beszerezni. Az 1888: IV. t.-czikk 4. §-a alapján a postának az engedély tartama alatt ingyen leendő szállításáért a vasút megnyitása, illetve a postaszállitás megkezdése napjától számított 50 egymást követő éven át 2.800 frtnyi évjáradék fizettetnék, a helyi érdekű vasúti segélyalapból pedig az 1888. évi IV. t.-czikk 7. §-a alapján szintén 50 egymást követő éven át fizetendő 2.800 frtnyi évjáradék biztosíttatnék oly kikötéssel, hogy ezen állami hozzájárulásoknak 5°/o kamat és törlesztés alapul vétele mellett 56.000—56.000 frt, összesen tehát 112.000 frtnyi tőkeértéke fejében az engedélyesek, illetve az általuk alapítandó részvénytársaság ugyanennyi névértékű törzsrészvényeket lesznek kötelesek az állam tulajdonába átbocsátani, s oly fentartással, hogy a helyi érdekű vasúti segélyalapból Dyujtandó hozzájárulás tőkeértéke esetleg egyszerre vagy 50 évnél rövidebb időközben is kifizethető legyen. A jelzett postahozzájárulás az 1,320.000 frtnyi tényleges épitési és üzletberendezési tőkének 4'2°/o-át, s a hasonösszegű külön állami segély ugyanily hányadát tevén, az 1888. évi IV. t.-czikkben megállapított 10— 10°/o-os maximalis segélyezés mérvén jóval alul marad. A törzsrészvénytőkének a fenti állami hozzájárulások által nem fedezett része a helyi érdekeltségi hozzájárulások által van biztosítva. A vagut üzletének kezelését engedélyt kérők az engedély egész tartama alatt a m. kir. államvasutakra ruházzák át. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a h. é. vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, épitési és üzletberendezési feltételekkel. Minthogy pedig a vasút épitési munkálatainak még az ősz folyamán való megkezdése nemcsak a vasút idejekorán leendő közforgalomba helyezésére, de a vidéken uralkodó ínséges viszonyokra való tekintettel is kívánatosnak mutatkozott, ennélfogva sürgősen intézkedni szándékozom, hogy a szóban forgó helyi érdekű vasút földmunkálatai már előzetesen az engedélyokirat és végleges épitési engedély kiadása előtt megkezdethessenek. — Ezen munkálatok az engedélyt kérők saját felelősségére, illetve esetleges kárukra és veszélyükre, valamint a magánjogok sérelmének kizárásával hajtatván végre, tisztelettel kérem, hogy ezen intézkedésemet, mely különben a törvényhozás elhatározásának nem praejudical, tudomásul venni méltóztassék. Ezek után utalással a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI, t.-czikk 1. §-ára s annak megjegyzése mellett, hogy az engedélyt kérők az 50.000 frtban előirt engedélyezési biztosítékot már letették, van szerencsém tisztelettel kérni, hogy a tiszapolgár-nyiregyházai helyi érdekű vasút engedélyezésére vonatkozó mellékelt törvényjavaslatot lehetőleg mielőbb tárgyalás alá venni, azt elfogadni s hason czélból a főrendiháznak átküldeni méltóztassék. Budapesten, 1895. évi november hó 29-én. Dániel Ernő s. k„ kereskedelemügyi m. Jár, minister.