Képviselőházi irományok, 1892. XXXI. kötet • 947-1031. , CCV-CCXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-948. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése a képviselőházhoz, a csákovár-bókai helyi érdekű vasutvonal engedélyezéséről

24 948. szám. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint. maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a víz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába s a nyitandó anyagárok közt legalább 0*8 méter széles padka hagyandó, — és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásrd hajlandó töltések s bevágások megfelelően biztosifandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 0'8 méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó s ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók Átereszek és kisebb hidak ugy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle s a legnagyobb árviz szine között 0*5—l'o méter nyilt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság 2-o méternél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók s a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők; míg a nyilt műtárgyak hidföi, szárnyai és esetleges pillérei kőből vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig bezárólag 2*o m. nyilasig tölgyfából, 2

#

o méternél nagyobb összuyilású hidaknál vasból állitandók elő. A párhuzamos utak- s útátjárókban a szükséghez képest megfelelő nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés — egészen fából is lehetnek. Hidfök- és jégtörőkhöz, valamint hidjármak-, hidalások- s hidpadkzatokhoz általában csak tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. Utszabályozások, útáthelyezések s útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy köalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 méter hosszaságban 15 centiméter, azontúl pedig 10 centiméter magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0'i5 méter vastag kőalappal s ugyanily vastag kavicsolással létesítendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 centiméter, az őrházi fensíkok pedig 5 centiméter vastag kavicsréteggel boritan dók. Az állomásokon, a fensíknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m

2 s minden egyes állomási s vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m

2-nyi földterület kisajátítandó. III. Felépítmény. A pálya 1'435 méter nyomtávval építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 236 kg.-nál könnyebbek nem lehetnek s függő sínkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételök 5.000 kg. keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága, középtől-középig mérve, az állomásokon 4-5 m., a nyilt vonalon pedig 3*6 méternél kisebb nem lehet. Engedélyes köteles a felépítményi anyagok ^o/o-át és egy teljes váltót és keresztezést,