Képviselőházi irományok, 1892. XXXI. kötet • 947-1031. , CCV-CCXXXII. sz.
Irományszámok - 1892-1017. Törvényjavaslat, egy millió egy-koronásnak az ezredéves ünnepélyek alkalmára való vezetése tárgyában
336 1017. szám. Melléklet az 1017. számú irományhoz. Indokolás, az „egy millió egy-koronásnak az ezredéves ünnepélyek alkalmára való vereteséről" szóló törvényjavaslathoz. A tisztelettel előterjesztett törvényjavaslattal az ezredéves ünnepélyek és különösen az 1896-iki ezredéves országos kiállítás körül érdeklődő körökben felmerült annak az eszmének megvalósítását óhajtom lehetővé tenni, a mely szerint az ezredéves ünnepélyek alkalmára emlékérmekkép a jelzett ünnepélyekre vonatkozó külsővel bíró egy-koronások lennének veretendők. Eltekintve attól, hogy általán bevett szokás hasonló ünnepélyekre emlékérméket veretni, a fölmerült eszmét helyesnek tartom azért, mert annak megvalósításával oly emlékérmét hoznánk forgalomba, a mely állandó forgalmi értékkel bir, a mely nem magas névértékénél fogva a lakosság széles rétegeiben elterjedhet és,a mely egy-koronás érme ugy anyagánál, mint térfogatánál és névértékénél fogva a koronaérték összes érméi közül ily czélra legalkalmasabb. Az ekkép veretendő egy-koronásokkal ezeknek az érméknek az 1892. évi XVII. törvényezikkel, illetőleg a monarchia két állama között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötött szerződés IX. czikke szerint a magyar korona országaiban veretendő mennyisége — 60,000.000 korona — nem szaporittatnék, hanem a most emiitett contingensből az előrelátható kelendőségnek megfelelő egy millió darab a törvényjavaslat 2. §-ában megállapított külalakkal lenne veretendő. Az 1892. évi XVII., illetőleg az emiitett szerződést magában foglaló 1892. évi XVIII. törvényczikkeknek az egy-koronásokra vonatkozó minden egyéb rendelkezése, tehát különösen a szélirat, méret, finomsági tartalom, súly és fizetési erőre vonatkozó — ezekre az érmékre nézve is változatlanul érvényben maradna. A törvényjavaslat 2. §-ában az érmék külalakjára vonatkozó rendelkezéshez meg kívánom jegyezni, hogy a tervezetet az ezredéves kiállítás igazgatóságának közbenjöttével hazai vésnökkel készíttettem, s hogy, a rendelkezésemre álló rajz után ítélve, az érméknek az alkalomhoz mért díszes kiállítása teljesen biztosítottnak mondható. A forgalomba hozatal úgy van gondolva, hogy az érméket a kiállítás területén e czélra készült csinos tokokban árusítanák felemelt áron. A pénztári érték és a netalán elért felpénz közti különbség a kiállítás jövedelmét képezné. Budapest, 1895. évi deczember hó 3-án. Lukács László s. k., m. Mr. pénzügyminister.
