Képviselőházi irományok, 1892. XXXI. kötet • 947-1031. , CCV-CCXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-984. A pénzügyi bizottság jelentése a pénzügyministerium 1896. évi állami költségvetése tárgyában

£02 984. szám. Rendkivüli hallgatókúl oly ifjak vétetnek fel, kik a rendes hallgatóktól követelt felté­teleknek meg nem felelvén, felvételi vizsga által igazolják, hogy az előkészítő tantárgyakban annyi jártassággal birnak, a mennyit gymnasiumokon elsajátítani lehet. A vendégek végül oly önálló nagykorú egyének, kik csupán egyes tantárgyakat hall­gatnak az igazgató (Írásbeli) engedélyével. Ezek csak indexlapot kapnak és az előadás szorgalmas látogatása felől hivatalos igazol­ványt nyerhetnek. A felvétel és beiratás minden tanév kezdetén, október hó 6-án és 7-én történik, az előadások pedig egy nappal későbben kezdődnek és július hó végéig szakadatlanul tartanak. Az előadások a többi tanintézetektől eltéroleg azért tartanak egy hóval tovább, hogy az erdészeti hallgatóknak még az előadások tartama alatt nyáron alkalmuk legyen növény- és rovargyűjtéseket eszközölni, A hallgatók tandíjat nem fizetnek, és a szakiskolát maguk választják, mire nézve a külön rendeletek által szabályozott államvizsgákra vonatkozólag a hallgatókat már előre figyel­meztetik, hogy csak ama szakiskola államvizsgájához fognak bocsájtatni, a mely szakisko­lának minden egyes tantárgyát szorgalmasan hallgatták és legalább elégséges eredménynyef vizsgáztak. A bányászati és erdészeti akadémián minden félév végén nyilvános szóbeli rendes vizsgát és minden tanév elején, október hó első napjaiban nyilvános szóbeli pótvizsgák tar­tatnak, a mely vizsgák eredménye a hallgatók indexébe bejegyeztetik. A ki valamely szakiskola összes tantárgyaiból vizsgázott, annak indexét záradékkal látják el, a mire két évi gyakorlati kiképeztetés következik valamely bánya- vagy kohómünél, illetőleg erdőüzemnél, mint báaya-, illetőleg erdőgyakornok, vagy műszaki díjas. A két évi gyakorlati kiképeztetés után külön bizottság előtt államvizsgát tesz az illető, a mely vizsgálat alapján okleveles bányamérnöknek, fémkohómérnöknek, vaskohómérnöknek, vagy gépész- és épitészmérnöknek, erdésznek, vagy erdőmérnöknek nyilvánittatván, részére oklevél állíttatik ki. Az erdészeti államvizsgák a földmívelésügyi ministeriumban kirendelt bizottság előtt, a bányászati államvizsgák pedig Selmeczbányán minden év márczius és október havában tártainak meg. Az utóbbi vizsgáló bizottság az akadémia igazgatójának elnöklete alatt a vizsgálati tantárgyak tanáraiból és a pénzügyministerium által kiküldött szakegyénekből mint bizto­sokból áll, kik mint vizsgálók működhetnek. Az államvizsgákhoz csak oly érettségi vizsgát tett hallgatók bocsáthatók, kik előlegesen igazolják: a) hogy szaktanulmányaikat a hazai, vagy valamely külföldi szakintézetben, vagy más felsőbb tanintézeten teljesen elvégezték; b) hogy az egyes szakiskolák részére előirt és az akadémia rendszabályaiban elő­sorolt tantárgyakat hallgatták és ezek mindegyikéből legalább elégséges eredménynyel collo­quáltak, illetőleg vizsgáztak; c) hogy a rajzórákat szorgalmasan látogatták és a tantárgyakkal kapcsolatos rajzokat elkészítették; és d) hogy tanulmányaiknak befejezése után a választott szaknál két évig gyakorlati alkalmazásban voltak. Az államvizsgák részint zárt helyen felügyelet alatt készítendő írásbeli vagy tervezési dolgozatokból, vagy pedig gyakorlati munkálatokból, — részint nyilvános szóbeli vizsgálatból állanak.

Next

/
Thumbnails
Contents