Képviselőházi irományok, 1892. XXXI. kötet • 947-1031. , CCV-CCXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-952. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a segesvár-szt.-ágothai keskenyvágányú helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről

952. szám. 91 17. §. Az engedélyezett vaspályavonal mentén, vagy az >gyes állomásokban szükséges üzleti távírdák, távbeszélők, vagy villamos jelzők iránt az 1888. évi XXXI. t.-cz. s az annakalapján kibocsátott rendeletek határozmányai mérvadók, — melyekhez az engedélyes szorosan alkalmazkodni köteles. A távírdák, távbeszélők és villamos jelzők felállításához a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen külön engedély eszközlendő ki, mely alkalommal a minister az épités, berendezés és üzleti)entartás feltételeit rendeli utón állapítja meg, melyekhez engedélyes alkalmazkodni köteles. Engedélyes a vasútra vonatkozó épitési engedély kinyerése után, a távírda, távbeszélő, vagy villamos jelzők létesítésének engedélyezése iránt még oly időben köteles a kereskedelemügyi ro. kir. ministerhez folyamodni, hogy a szóban forgó berendezések a vasút forgalomba helyezéséig elkészülhessenek, illetve használhatók legyenek. A kereskedelemügyi m. kir. minister fentartja magának azon jogot, hogy az üzleti távírda-, vagy távbeszélő-vezetéket a pálya indóházain, esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőkig, valamint a forgatható védjelző készülékekig engedélyes költségén, a részletekre nézye az illető posta- és táviidaigazgatóság s az engedélyes közt jegyzőkönyvileg megállapított feltételeknek megfelelően saját közegei által megépíttesse. Ez esetben, a mennyiben az üzleti távírda-, vagy távbeszélő-vezetékekkel egyidejííleg állami távírda-, vagy távbeszélő-vezeték nem építtetnék, engedélyes köteles az oszlopok s más épitési anyagok összes árát s az összes épitési költségeket, a mennyiben pedig egyidejűleg állami táviida- vagy távbeszélő-vezeték is építtetnék, az üzleti vezeték anyagainak árát s az összes épitési költségeknek az üzleti vezetékek létesítésére fordított aránylagos részét megtéríteni. Mindkét esetben köteles engedélyes az építkezéshez szükséges összeget az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni, s az oszlopokat, s a többi épitési auyagokat az építendő pálya mentén az illető posta- s távirdaigazgatóság által meghatározott módon s időben saját költségen szétosztani. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor állami távírda-, esetleg távbeszélő-vezetékeket alkalmaztatni, ez esetben azonban az oszlopok, az állam költségén való fentartás kötelezettsége mellett, már ekkor az állam ingyen tulajdonába mennek át. \ Az üzleti távírda-, távbeszélő- s villamos vezetékek s berendezések összes alkatrészeikkel együtt a vasút kiegészítő tartozékát képezik, ennélfogva a jelen engedélyokirat 22. §-ában megállapított esetekben és módok szerint az államra haramiának át. / Egyébként az 1888: XXXI. t.-cz., valamint az annak alapján kibocsátott vagy kibocsátandó ministeri rendeletek határozmányai, továbbá a hazai vasutakkal a távirdákra nézve 1877. évben kötött egyezmény határozatai az engedélyesre nézve is kötelezők maradnak és lesznek. 18. §. , Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira nőve- . kedett, hogy az éjjeli szolgálat s gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi m. kir. minister egyoldalú megítélése szerint kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni, és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok s utasítások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. 12*