Képviselőházi irományok, 1892. XXX. kötet • 923-946. sz.
Irományszámok - 1892-946. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a pápa-csornai helyi érdekű vasut megtörtént engedélyezése tárgyában
394 946. szám. A töltések, azok magassága és anyagához képest, l x /2 vagy l 1 /* lábas lejtökkel létesítendők; a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0'8 méter széles padka hagyandó — és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Gsuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszín l-o méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz szine között 0"5—l*o méter nyilt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság l:o méternél kisebb nem lehet. A Rábahidnál pedig ezen nyilt magasságnak legalább 1*5 méternek kell; lennie. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédmíívekkel ellátandók. A Rába és a Marczal árterületébe eső töltések rőzsefonások közé foglalt 0*3 méter vastag kőrakással biztositandók, és ezen biztositásnak a legmagasabb árviz színe felé legalább 0*5 méterrel kell érnie. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti xít felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 méter hosszúságban 15 centiméter, azontúl pedig 10 centiméter magasságban kavicsolandók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szükséghez képest megfelelő nyílású hidak vagy átereszek építendők, melyek, ha azok fölött nincs feltöltés, egészen fából is lehetnek. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fensíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek 15 centiméter vastag kőalappal és 15 centiméter vastag kavicsolással létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 és minden egyes őrháznál legalább 1.000 m 2-nyi földterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához kétharmadrészben homok és egyharmadrészben kavics használandó s a beágyazásnak a sínek talpa alatt 0*25 méter vastagsággal és a síntalpak magasságában 2-8 méter szélességgel kell birnia. A pápai és csornai csatlakozási állomásokon a beágyazáshoz csak kavics használható. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 centiméter, az őrházi fensíkok pedig 5 centiméter vastag kavicsréteggel boritandók. {.•"•/ Tartalékul köteles engedélyes pályakilométerenkint 40 köbméter beágyazási kavics T anyagot az építési alapból beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek, rendelkezésre bocsátani. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglábók esetleg betonból vagy vasból létesítendők; mig a nyílt műtárgyak kő- vagy
