Képviselőházi irományok, 1892. XXX. kötet • 923-946. sz.

Irományszámok - 1892-944. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a győr-veszprém-dombovári helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

354 944. szám. 1877. évben kötött egyezmény határozatai az engedélyesekre nézve is kötelezők maradnak és lesznek. 19. §. Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat s gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi m. kir. minister egyoldalú megítélése szerint kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyesek kötelesek lesznek saját költségükön mindazon berendezéseket eszközölni, s mind azon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok s utasítások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesítési képesség határán túlmenő berendezések kívántatnának, ezek csakis engedélyesek hozzájárulásával lesznek érvényesíthetők. Az engedélyesek kötelesek továbbá a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépíteni, ha az engedélyezett vonalon az évi elegy bevétel kilométerenként 14.000 forintot osztrák értékben meghalad. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyesektől csak az alább megállapított engedélytartam első 70 éve alatt követelhető. # 20. §. Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteség-számlával együtt legkésőbb a számadási évet követő májas hó végéig a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez bemutatni. Kötelesek továbbá az engedélyesek a forgalom s üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni s mindennemű, a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatokat beszolgáltatni. 21. §• Engedélyeseknek jogukban álland részvénytársaságot alapítani s a tényleges építési s berendezési költség beszerzése czéljából névre, vagy előmutatóra szóló c/ímleteket az 1888. évi IV. t.-cz. 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett kibocsátani, mely kibocsátásnak módozatait a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetrtőleg állapítja meg. Ha elsőbbségi részvények bocsáttatná/jak ki, a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg megállapítandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5°/o-kal megszabandó osztaléka lesz fedezendő s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, a míg az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek. A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társasági jogokban & kötelezettségekben egyaránt részesülnek.