Képviselőházi irományok, 1892. XXX. kötet • 923-946. sz.
Irományszámok - 1892-940. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése a Garamberzencze-lévai helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezésének megtörténtéről
286 940. szám. A töltések, azok magassága és anyagához képest, U/a fagy l 1 /* lábas lejtőkkel létesítendők ; a berágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0*8 méter széles padka hagyandó — és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 0*8 méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. — Átereszek és kisebb hidak úgy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz szine között 05—l'o méter nyilt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság lo méternél, a Garamon át vezető hidaknál pedig 1'5 méternél kisebb nem lehet. — Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédmüvekkel ellátandók. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmazta tik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők; mig a nyilt műtárgyak hidfői, szárnyai és esetlegei* pillérei kőből vagy téglából falazva, hordszerkezetei 2-o méter nyílásig bezárólag tölgyfából, azonfelül pedig vasból állitandók elő. A Garamhidak vasszerkezetei I-ső rendű vasutak mozdonyainak alapul vétele mellett számítandók és létesítendők. A garamberzencze-zsarnóczai vonalrész 23/24 km. és a zsarnócza-lévai vonalrész 28°/3 km. szakaszaiban előforduló két Garamhid robbantási aknákkal és berendezésekkel lesznek ellátandók. A párhuzamos utak és útátjárókban a szükséghez képest megfelelő nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés — egészen fából is lehetnek. Hídfők- és jégtörőkhöz, valamint hidjármak, hidalások és hidpadlózatokhoz általában csak tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. — Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszaságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0"i5 m. vastag kőalappal és OM.5 m. vastag kavicsolással létesítendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon, a fensíknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 és minden egyes állomási és vonal- ' őrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m 2-nyi földterület kisajátítandó.
