Képviselőházi irományok, 1892. XXX. kötet • 923-946. sz.
Irományszámok - 1892-939. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése a Temesvár-buziási helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
939. PZfím. 267 II. Alépítmény. A pálya alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 6°/oo al állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 250 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya szabványos koronaszélesse'ge az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 4*o méter legyen. Görbületeknél a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszéíesbitendő. A töltések, azok magassága- és anyagához képest l 1 /^ vagy x /é lábas lejtőkkel létesítendők ; a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a víz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0-8 m. széles padka hagyandó — és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 0*8 méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz színe között 0*5— Vo m. niylt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság 2*o m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vizfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédmüvekkel ellátandók. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők ; míg a nyilt műtárgyak kőből vagy téglából falazott hídfőkkel, szárnyakkal és pillérekkel, valamint bezárólag 2-o m. nyilasig tölgyfa-hordszerkezetekkel, ennél nagyobb nyilasoknál pedig vashordszerkezetekkel építendők. A műtárgyak hordszerkezetei ugyanazon hordképességre számitandók, mint a következő fejezetben a felépítményre nézve ki van kötve. A párhuzamos utak- és útátjárókban a szükséghez képest megfelelő nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés — egészen fából is lehetnek. Hídfők- és jégtörőkhöz, valamint hidjármok-, hidalások-és hidpadlózatokhoz általában csak tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 m. hosszaságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek OM.5 m. vastag kőalappal és ugyanilyen vastag kavicsolással létesítendők. 34*
