Képviselőházi irományok, 1892. XXX. kötet • 923-946. sz.
Irományszámok - 1892-933. Az igazságügyi bizottság jelentése „a budapesti királyi büntető törvényszék felállitásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában
933. szám. 205 933 . szám. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a budapesti királyi büntető törvényszék felállításáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. A bizottság ezen javaslatot egyhangú elismeréssel és teljes méltánylással fogadja, mert nemcsak a fő- és székváros területén látja ez által azon rég táplált törekvést, hogy a budapesti királyi törvényszék büntető osztályának szervezeti hiányosságain segítve legyen, elérhetőnek, hanem, mert ezenkívül általánosságban az egész büntető igazságszolgáltatásra kiváló fontosságúnak tekinti, hogy e javaslat utján egy xij szakbiróság szerveztessék s hogy e czélra épen a budapesti királyi törvényszék büntető osztályának, tehát egy olyan elsőfokú büntető bíróságnak szervezeti átalakítása vétessék foganatba, a mely bíróság legnagyobb hatásköre és ügyforgalma folytán erre mindenesetre a legalkalmasabb. A bizottság az elnöki felügyeleti teendőket épen a büntető igazságszolgáltatás terén felette fontosaknak itéli s tudatával bir annak, hogy ezek legéberebb figyelmet, megszakítás nélküli tevékenységet, igényelnek s egészen igénybe veszik még a legélesebb megfigyelési és ítélőképességet is, épen ezért az igazságügyi bizottság ezen törvényjavaslatot, hol a budapesti kiiályi törvényszék szervezetébe beillesztett büntető osztály, — mely elnöki felügyeleti jog tekintetében, a törvényszéki elnöknek van alárendelve s mely hatáskör, ügyforgalom, de főként a hivatali személyzet igen nagy számára való tekintettel is, egy elnök tevékenységét önmaga is teljesen igénybeveszi,— szervezetileg függetlenittetik, felette szükségesnek, elodázhaflannak tartja. Kiváló súlyt fektet a bizottság azon körülményre is, hogy a javaslat által felállítandó önálló büntető törvényszék, mint szakbiróság, a bírói szakerők kiképezésére igen nagy fontosságú intézmény, hogy e szakbiróság a jogszolgáltatás minőségében példát és irányt adni hivatott, hogy a kezelő személyzet szakbeli kiképzésével, ez a vidéki bíróságok részére teljesen beiskolázott elemeket szolgáltathat. Mindezek folytán különös tekintettel még arra is, hogy e javaslat által elérendő nagyfontosságú intézkedések az államra aránylag alig számba jöhető csekély ujabb megterheltetett róvnak, a bizottság a javaslatot általánosságban elfogadván, a részletes tárgyalás folyamán a javaslat összes szakaszait, azon megtoldással, hogy a 3-ik szakasz szintén elfogadott szövege elé az ott kifejezettek részlegesebb jelzéséül még a következőket óhajtja felvétetni: »A budapesti királyi büntető törvényszék elnöke az 1891. évi XVII. t.-cz. 25. §-ának első bekezdése értelmében a Curia rendes bíráinak létszámába soroztatik, ugyanazért« stb. magáévá teszi. Ily értelemben tárgyalván le az igazságügyi bizottság a budapesti királyi büntető birtfság felállításáról szőlő törvényjavaslatot, azt a t. Háznak elfogadásra ajánlja. Kelt Budapesten, 1895. évi október hó 9-én. Teleszky István s. k., Nedeczüy János s. k., a* igazságügyi liisottság elmöh*. az igazságügyi iwottság előadója'
