Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.

Irományszámok - 1892-886. A pénzügyi bizottság jelentése „az aldunai Vaskapu szabályozásánál felmerülő pótmunkálatokról, valamint a szabályozási munka költségeinek hitelművelet utján leendő fedezéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

886., szám. :;^ 87 szintén inkább az előkészületeknek és á kísérletezéseknek éve volt és minthogy a viz alatti sziklarepesztéshez a munkagépek még el nem készültek, ez évben csupán kőhányási munka és a Vaskapu-csatorna mélyítése folyt körülbelül 850.000 frt erejéig. A viz alatti sziklarepesztést, tehát a munka legkomolyabb részét csak 1892. év vége felé kezdhették meg; de mivel a gépeket folyton javítani és átalakítani kellett, ez évben csak 1.050 kbm.-t végeztek. A Vaskapucsatorna mélyítése és a köhányás azonban meglehetősen haladt. Az 1892-ik évi munkateljesítmény értéke már 1,973.392 frt volt. Ekkor ismerték meg tulajdonképen egész nagyságában a megoldandó műszaki feladatot és a nyert tapasztalatok alapján történt, hogy az 1892 : XXXII. t.-czikkel a törvényhozás felhatalmazta a kereskedelmi ministert arra, hogy a Vaskcipu-csatorna egy méterrel mélyebbre, mint eredetileg tervezve volt, azaz összesen a legkisebb vizszin alatt három méterig lemélyittessék. Ezen lemélyítésnek költségeit a törvény 1,500.000 írttal állapította meg. A törvényhozás által tehát ekkor már IOV2 míhió frt volt engedélyezve. Már az ide vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásakor úgy a pénzügyi, mint a közlekedésügyi bizottságok jelentéseikben arra utaltak, hogy ezen lemélyítésnek és az egész munkálatnak csak úgy fogjuk teljes hasznát vehetni, ha a csatornából Orsováig terjedő folyamrészben is a sekélyes helyek lemélyítése és a sziklacsúcsok eltávolítása által hasonló mélység biztosíttatik. A két bizottság ennek szükségéről annyira volt meggyőződve, hogy a törvényjavaslat czímét is ilykép megváltoztatta: »Törvényjavaslat az aldnnai Vaskapu-zuhatagon át épülő csatornának, valamint a csatornától Orsováig terjedő folyamrésznék további lemélyítése tárgyában. < Utalás történt ezenkívül arra is, hogy Orsován egy nagyobbszabású kikötőnek berendezése feltétlenül szükséges lesz. A mint a munkák tovább haladtak, a műszaki vezetőség arról győződött meg, hogy oly pontokon is, melyeknek szabályozásáról eredetileg szó sem volt, részint a hajózási akadályoknak eltávolítása, részint újabb kimélyitések az egész szabályozási művelet érdekében elkerülhetetlenek lesznek. Midőn a kereskedelemügyi minister ezen pótmunkákra felhatalmazást kér és a megfelelő költségvetést előterjeszti, egyúttal gondoskodni kivan mindazon építkezésekről és azon tulajdonképen nem szabályozási munkáknak költségeiről is, melyek annak idején a vontatási szolgálat berendezésére és a hajódíjak szedésére szükségesek lesznek. Mindezeknek költségei kitesznek 15,320.000 frtot, mely összeghez kamatok fejében még 3,280.000 forint számítandó. A könnyebb áttekinthetőség czéljából a következőkben föltüntetjük azon főbb tételeket, melyekből a törvényjavaslat által igénybe vett 18,600.000 frt alakul: 1. A szerződésileg már biztosított munkák költsége, felügyeleti és előmunkálati költségek 1895-ik év végéig 7,516.671 frt. 2. A Szerbiának fizetendő halászati kárpótlás ...... 75.000 arany-frt. 3. Időközi kamatok 1895. júliusig 771,027 frt. 4. Az 1892: XXXII. törvényczikkel engedélyezett csatornalemélyitési munkákra 1,500.000 frt. 5. A Vaskapu-szabályozási munkálatok kiegészítése oly pontokon, melyek az eredeti tervekben nem szerepeltek . . . . . . . . . 2,400.000 frt. 6. Az orsovai kikötő építése . 1,000.000 frt. 7. Tulajdonképen nem szabályozási munkálatokra és berendezésekre 425.000 frt. 8. Előre nem látott költségekre 500.000 frt. 9. Időközi kamatokra 1898. végéig 2,515.125 frt. Összesen . 18,600.000 frt. A pénzügyi bizottság beható eszmecsere után ezen kibővitett munkaprogramot magáévá tette és szem előtt tartva mindenekelőtt azt, hogy ezen nagy mű, melyhez bizonyos tekintetben