Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.

Irományszámok - 1892-884. Az igazságügyi bizottság jelentése „a találmányi szabadalmakról” szóló törvényjavaslat tárgyában

884. szám. 57 Végre megóvta e függetlenséget azon intézkedésével, hogy a szabadalmi tanács ítélkezésénél a bírói elemnek túlsúly biztosíttatott az által, hogy határozatait csak oly hetes tanácsban hozhatja, melyben az elnökön vagy helyettesen kivül négy bírói és két műszaki tag jelen van. Mindez a 23. és 24. §§. teljes átdolgozását tette szükségessé; ezen §§. helyett ennélfogva a jelen indokoláshoz fíízött javaslat 23. és 24. §-ai vétettek fel. A szabadalmi hivatal szervezetét illetőleg a bizottság elhatározta, hogy az nem három, hanem két osztályban fog működni, vagyis a felfolyamodási osztályt a megsemmisítési osztálylyal egyesítve, a bírói osztálylyal helyettesitette. A bizottság ugyanis, midö'n egyfelől a hármas forumbeli ítélkezésben nem birta a jobb ítélkezés garantiáit feltalálni, másfelől a forgalmi élet érdekeinek jobban vélt szolgálni akkor, ha a hosszadalmasabb és költségesebb három fokbani döntés helyett két fokot állapit meg, melynek elsejében a határozatok egy ötös tanácsban hozatnak és tekintve, hogy ezen osztályhoz nem csupán a szabadalmak megsemmisitésére irányuló, hanem más, e javaslat illetősége alá terelt ügyek utasíttattak, helyesebbnek tartotta ezen osztályt bírói osztálynak elnevezni. m Ezen osztályban hozott határozatok ellen egyenesen a szabadalmi tanácshoz van felebbezésnek helye. A 27. §-ban kimondatott, hogy a szabadalmi ügyvivők szakvizsga és eskü letételére köteleseit. A 35. §-ban foglalt és a felszólalási rendszerből folyó azon intézkedéssel szemben, hogy a felszólaló a bejelentő költségeinek megtérítésére nem kötelezhető, a bizottság a 36. §-ban szükségesnek tartotta annak világos kijelentését, hogy a felszólaló a felfolyamodás költségeiben elmarasztalható. A 41. §-ban, mely a szabadalmi lajstromba eszközlendő bevezetésekről intézkedik, a bizottság felemlitendőkuek tartotta, hogy a szabadalomnak a 14-ik §. szerinti korlátozása, valamint a szabadalom megvonása vagy megsemmisítése iránt indított perek is belajstromozandók. Az utóbbi intézkedéssel a bizottság azon visszaéléseknek kívánván elejét venni, melyek valamely peres szabadalom roszhiszemű átruházásából keletkezhetnek. Ugyancsak a 41. §. harmadik bekezdését a bizottság akként módosította, hogy a szabadalom tulajdonjogának átruházása harmadik személyekkel szemben az átruházásnak a szabadalmi lajstromba való bevezetése nélkül is hatályos, ha a harmadik akkor, midőn a szabadalomra jogot szerzett, a korábbi átruházás megtörténtéről tudomással birt. A bizottság ezen intézkedéssel elejét akarta venni annak, hogy az alakias belajstromozásnál a roszhiszemtíséget megoltalmazza. A díjakról szóló 45. §. 5-ik bekezdésében a bizottság kimondandónak találta, hogy az ezen §-ban megállapított díjakat a kereskedelmi minister csakis a pénzügyministerrel egyetértőleg emelheti föl rendeleti úton és mert ezen díjak csakis akkor emelhetők fel, ha azokból a szabadalmi hivatal kiadásai nem fedezhetők, a bizottság ezen felemelés maximalis határát nem 25, hanem 50 százalékban állapította meg. A bizottság a bitorlások és a büntetésekre vonatkozó 49, §-ban a bitorlás fogalmát szabatosabban szövegezte és e §. második kikezdésében foglalt ezen szavakat: »a mennyiben a cselekmény a büntető törvények szerint más büntetendő cselekményt nem képez«, mint olyanokat, melyek az egész bekezdés értelmét megzavarni képesek, kihagyta. A bizottság az 50. §-ban foglalt intézkedést módosította oly módon, hogy a büntető törvények rendelkezései szerinti megítélés alá terelte a szabadalmak megszerzése, átruházása, használatba vagy gyakorlatba vétele körül elkövetett oly cselekményeket, melyek a büntető törvényekben meghatározott valamely bűntett vagy vétség tényállását megállapítják és kimondandónak tartotta azt is, hogy a mennyiben a cselekmény nemcsak a jelen törvény szerint büntetendő kihágást, hanem a büntető törvényekbe ütköző bűntettet vagy vétséget képez, az ezen különböző törvények megtorló intézkedései elkülönített eljárás mellett alkalmazandók. KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. XXIX. KÖTET. 8