Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.

Irományszámok - 1892-CLXXXIV. 1895. évi XXI. törvényczikk a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokmányi függelékeinek egyesitéséről

CLXXXIV. szám, 421 jában körülirt megváltási jog hatályba léptére megállapított 30 évi határidő' 1888. évi április hó 16-tól számítandó. A megváltási ár meghatározására a vasutvonalaknak a valóságos megváltást megelőző hét év alatt elért tiszta jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelmei levonatván, a fenmaradó öt év átlagos tiszta jövedelme képezendi az engedély hátralevő egész tartamára fizetendő megváltási évjáradékot ugy azonban, hogy a fizetendő megváltási évjáradék a vasutvonalakba a megváltás napjáig tényleg befektetett épitési és üzletberendezési tőke 5°/o-ánál kevesebb serami esetre sem lehet. Ugy a szállományi, mint a megváltási jog érvényesítése esetében átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét, a föld- és míímunkálatokat, a fel- és alépítményeket, minden hozzátartozókkal, u. m.: forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó-helyekkel, a vasút igazgatásához és üzletéhez tartozó épületekkel, továbbá minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben a vasut-részvénytársaság vagy jogutódjai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot ós a künn levő cselekvő követeléseket, ipar- és bányavállalatokat s az ezekhez vezető iparvágányokat, valamint azokat az építkezéseket, a melyeknek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 19. §. A jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakra az 1880 évi XXXI., illetve az 1888. évi IV. t.-cz. által a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és vállalatok adójának, illetőleg a kereset- és jövedelemadónak, valamint a törzs- és elsőbbségi részvények és kötvények szelvényei után járó adónak és a szelvénybélyegnek fizetése alól biztosított bélyegmentesség 1888. évi április hó 16-tól számítandó harmincz év tartamára megadatik; megszűnik azonban ezen mentesség 1888. évi április hó 16-tól számított 10 év múlva, a mint a vasutvonalak tiszta jövedelmei az emiitett adóösszegeknek az üzleti számlába való felvétele után és a vasutvonalakba azon időpontig tényleg befektetett épitési és üzletberendezési tőke 6°/o kamatját meghaladják. A jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakon az 1880. évi XXXI. t.-cz. 6. §-a alapján a szállítási adó 1898. évi április hó 16-ig nem szedetik. 20. §. A kereskedelemügyi m. kir. miniiter az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyes részvénytársaságot a forgalmi eszközöknek időnkinti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kereskedelemügyi m. kir. minister által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy az állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a minister további elhatározásáig felfüggeszteni.