Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.
Irományszámok - 1892-879. Törvényjavaslat, a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokmányi függelékeinek egyesitéséről
32 879. szám. Az előadottak szerint az egyesítendő helyi érdekű vasutak engedélytartamának kezdete három különböző napra esvén, egy átlagos kezdő nap volt keresendő, mely kezdő nap meghatározásánál figyelembe vétettek az egyes vonalak engedélytartamának fentemiitett kezdőpontjai, továbbá a pályahosszak (a budapest-soroksári vonal 8-28 km., a soroksár-harasztii 6"«o km., a soroksári összekötő ív 0*3i km., a budapest-czinkotai vonal 1016 km., a budapest-szentendrei vonal 1604 km.) és a tényleges építési tőkék (a budapest-soroksári, soroksárharasztii vonalak és a soroksári összekötő ív együtt 700.000 frt, a budapest-czinkotai vonal 400.000 frt, a budapest-szentendrei vonal 650.000 frt), végül az 1893. évi elegybevételek (a budapest soroksári, soroksár-harasztii vonalak és a soroksári összekötő ív 97.400 frt, a budapest-czinkotai vonal 64.300 fit, a budapest-szentendrei vonal 72.100 frt). Minden egyes vonalnál e négy tényező egymással szoroztatott és a szorzatok eredményei összegeztettek, az igy kapott összeg elosztatott az egyes vonalak hosszai, építési tőkéi és bevételei szorzatainak összegéve], mely eljárás mellett az engedélytartam kezdetének átlagos időpontja gyanánt 1887. év június hava nyeretett. Minthogy azonban az átlagos kezdőidőpont megállapításánál figyelemmel kellett lennem még azon körülményre is,hogy a társaságnak a soroksári összekötő ív építési költségeire annakidején külön tőke engedélyezve nem lett, hanem azt a társaság a budapest-soroksár-harasztii vonal tényleges építési és üzletberendezési tőkéjének felemelése nélkül fedezte, mely befektetés pedig szintén törlesztést igényel, minthogy továbbá a társaság a székes főváros közlekedési érdekeire való tekintettel az engedélyokmányokban előirt számú vonatokat messze túlhaladó, óránkint, sőt félőránkint közlekedő vonatokat rendszeresített, a mi a társaságra nézve nagy áldozatokkal jár, a mennyiben ez által az üzleti kiadások a bevételeknek 76°/o-át emésztik fel, ennélfogva az üzleti jövedelmekben szenvedett eme veszteségek némi kárpótlásaképen, valamint a soroksári összekötő ívbe fektetett tőke törleszthetése czéljából, az átlagos kezdőidöpont megállapításánál a soroksár-harasztii vonal és a soroksári összekötő ív, valamint a budapestczinkotai és budapest-szentendrei vonalak engedélytartamának a vonatkozó engedélyokmányok és engedélyokmányi függelékekben meghatározott kezdőpontjai helyett e vonalak forgalomba helyezésének napjai vétettek számításba, illetve az átlagos kezdőidőpont megállapításánál az egyes vonalak forgalomba helyezésének napjai szoroztattak az egyes vonalak pályahosszaival és ezen szorzatok összege elosztatott az összes vonalak pályahosszának összegével, mely eljárás mellett, tekintve, hogy a budapest-soroksári vonal 1887. évi augusztus hó 7-én, a soroksárharasztii vonal 1887. évi november hó 20-án, a soroksári összekötő ív 1889. évi augusztus hó 25-én, a budapest-czinkotai vonal 1888. évi július hó 20-án és a budapest-szentendrei vonal 1888. évi augusztus hó 17-én adatott át a forgalomnak, az egyesítendő vonalak engedélytartamának kezdöidőpontjául 1888. évi április hó 16-ika nyeretett. Az 1880. évi XXXI-ik törvényczikk, illetve az 1888. évi IV-ik törvényczikk alapján biztosított 30 évi adómentességnek, valamint a szállítási adó alól való 10 évi mentességnek valamennyi vonalra érvényes átlagos kezdőpontjául, tekintettel arra, hogy az adómentesség kezdetét maguk az idézett törvények az engedély kezdetétől rendelik számíttatni, az egyesitett engedélytartam kezdőpontjával megegyezőleg szintén 1888. évi április hó 16-ika állapíttatott meg. Ezekben voltam bátor az új engedélyokirat különleges határozmányait részletesen előadni s indokolni, megjegyezvén, hogy az új engedélyokiratnak itt külön nem érintett többi határozmányai, a helyi érdekű vasutak engedélyokirataiba felvétetni szokott határozmányokkal megegyeznek. Az előadottak alapján tisztelettel kérem, hogy a mellékelve benyújtott törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. Budapesten, 1895. évi május hó 9-én. Dániel Úrnő s. k., kereskedelemügyi m. Jcir. minister.
