Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.

Irományszámok - 1892-CLIX. Törvényjavaslat, a találmányi szabadalmakról

372 GLIX. szám. 57. §. A ki valamely ellene indítandó bitorlási keresettől tart, jogosítva van a szabadalmi hatóságok határozata által megállapittatni, hogy az általa előállított vagy használt tárgy vagy eljárás valamely általa megjelölendő szabadalomba nem ütközik. Az ez iránti kérelem az előállítandó tárgy vagy eljárás leírásának csatolása mellett a szabadalmi hivatalnál két példányban nyújtandó be. Az egyik példány a szabadalom tulajdonosának kiadandó avval, hogy a meghatározandó záros határidőn belül esetleges nyilatkozatát a szabadalmi hivatalnál beadhatja. A kérelem a szabadalmi hivatal birói osztályánál tárgyaltatik, s a feleknek s szükség esetében szakértőknek meghallgatása után döntetik el. Az eljárás költségét a kérelmező viseli. A birói osztály határozata ellen 30 nap alatt felfolyamodásnak van helye a szaba­dalmi tanácshoz. A megállapítást magában foglaló jogérvényes határozat kizárja az ugyanazon tárgyra vonatkozó bitorlás iránti eljárást az ellen, a kinek kérelmére a megállapítási határozat hozatott. Nem kérhet megállapítás iránt eljárást az, a ki ellen a büntető bíróságnál ugyanazon szabadalomra vonatkozó bitorlás iránti eljárás van folyamatban. 58. §. A bitorlás által sértett fél a bitorló ellen szabadalmi jogának elismerése, a bitorlás megszüntetése és kártérítés iránti igényeit polgári peruton érvényesítheti: a) ha büntető eljárás megindítását nem indítványozza, vagy indítványát visszavonja; b) ha a büntető bíróságnál kártérítést nem követelt; c) ha a büntető bíróság őt kártérítési igényével polgári perre utasította; d) ha a büntető eljárás a bitorlást elkövető félnek halála folytán vagy azért nem indítható meg, mert a büntethetőség elévülés által vagy más ok miatt elenyészett. A sértett félnek jogában áll szabadalmi jogának elismerését, a bitorlás megszünte­tését és kártérítést követelni abban az esetben is, a midőn a cselekmény elkövetőjét semmi­féle büntető felelősség nem terheli. Ezen esetben a kártérítés a gazdagodás erején túl nem terjedhet. Ezen keresetek tárgyalásánál a jelen törvény 50. §-ának 2. és 3. bekezdése, valamint az 51., 53. és 54. §§. intézkedései megfelelően alkalmazandók. „ A kártérítés követeléséhez való jog elévül: 1. három év alatt azon naptól számítva, a mely napon a cselekmény a sértett félnek tudomására jutott; 2. 10 év alatt, ha a cselekmény a sértett félnek nem is jutott tudomására, vagy tudomásának napjától három év nem is telt el. 59. §. A jelen törvény 14. és 58. §-aiban említett kártérítési, továbbá a szabadalom tulajdon­joga iránti perek, valamint — az öröklési vitás kérdések kivételével — a szabadalmakra vonatkozó vitás kérdések, a melyek a jelen törvény szerint a szabadalmi hatóságok hatás­körébe utalva nincsenek, a törvényszékek mint kereskedelmi bíróságok hatásköréhez tartoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents