Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.
Irományszámok - 1892-922. „Az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, az 51.számú „az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról” szóló törvényjavaslat tárgyában
922. szám. 257 Ugyanezen bekezdés második sorában »azt« szó helyett »a szavazást« szavak teendők. A 145. §. első bekezdésének utolsóelőtti sorának »a záróra« szótól végig törlendő s helyébe e szöveg veendő fel: »a zárórát minden küldöttség elnöke külön tűzi kí«. A 146. §. végsorába »a 78. §.« szavak, elébe: »az 1874 : XXXIII. t.-cz.« teendő. Az eredeti javaslat 146. §-a helyébe a választ, törv. 85. §-ának kiegészitéseképen új szakasz (új javaslat 145. §.) lett fölvéve, mely ekként szövegeztetett: »145. §. A 85. §. helyébe: Minden szavazatszedő küldöttség a szavazás lefolyásáról jegyzőkönyvet vezet. Ezen jegyzőkönyvben megemlítendő: a) a szavazatszedő küldöttség tagjainak s a jelöltek bizalmi férfiainak neve; b) a szavazás kezdete és a küldöttség előtti végeredménye; c) a szavazás felfüggesztése esetében az, hogy mikor függesztetett fél a szavazás, ki volt ekkor az utolsó szavazó s mikor folytattatott a szavazás; továbbá — a mennyiben az elnök valamely jelölt visszalépését jelentette ki — ki volt ekkor az utolsó szavazó; végre ki volt az utolsó szavazó akkor, midőn a záróra kitüzetett; d) az elnök esetleges határozatai és a rend érdekében tett intézkedései. A visszautasított szavazatokról külön jegyzék vezetendő, mely a jegyzőkönyvhöz csatoltatik. A szavazásra jelentkező és bármi okból visszautasitott választó, a szavazatszedő küldöttségi elnök által megkérdezendő, hogy melyik jelöltre szándékozik szavazni. A felhívás folytán tett nyilatkozat a visszautasitott szavazatokról vezetett külön jegyzékben megemlítendő. Hasonlóan felveendő a visszautasitott szavazatokról vezetett jegyzékbe azon választó nyilatkozata, még pedig szószerint, a kinek szavazata az 1878. évi XXXIII. t.-cz. 78. §-a alapján semmisnek nyilváníttatott.« Az eredeti javaslat 147. §-a, mint 146. §. vétetett fel a módosított javaslatba. Az eredeti javaslat 148. §-a a következő szöveget nyerte a bizottság által: »A 92. §. helyébe: Azon választási vagy küldöttségi elnök, jegyző, bizalmi férfi vagy különös megbízatás folytán a választásnál közreműködő más közeg ellen, ki ezen eljárásában a fennálló törvényeket akár cselekvése, akár mulasztása által megsérti, fegyelmi eljárásnak van helye. A fegyelmi eljárást illetőleg az ezt megelőző vizsgálatot akár hivatalból, akár feljelentés folytán, akár az illető közegnek saját kívánságára elrendelheti az illető központi választmány, közigazgatási bizottság és a belűgyminister. A központi választmány és a közigazgatási bizottság határozata 15 nap alatt a belügyministerhez felebbezhető. A vizsgálat teljesítésére a közigazgatási bizottság egy vagy több tagját küldi ki. A vizsgálat eredménye felett első fokon a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, másodfokon a belűgyminister határoz. A fegyelmi eljárás a törvényhatósági tisztviselők ellen hasonló eljárásra nézve érvényes törvények szerint folytatandó le. Ea a törvénysértés a választás meghiúsítását, esetleg megsemmisítését vonná maga után, a kiszabandó pénzbírság 4.000 koronáig terjedhet. Ha a Curia valamely közeget a 123. §. alapján pénzbírságra ítélt, ez esetben ugyanezen cselekmény miatt fegyelmi eljárásnak nincs helye." S ezen átdolgozott és kiegészített szakasz az új javaslatban 147. §. számát nyerte. KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XXIX. KÖTET. 33