Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.
Irományszámok - 1892-918. A közoktatásügyi bizottság jelentése a főrendiháznak „az izraelita vallásról” szóló törvényjavaslat tárgyábani üzenetére
242 918. szám. 918. szám* A közoktatásügyi bizottság jelentése, a főrendiháznak „az izraelita vallásról" szóló törvényjavaslat tárgyábani üzenetére. Az izraelita vallásról szóló törvényjavaslat, mely a képviselőházban történt elfogadás után, hozzájárulás, illetve elfogadás végett a főrendiházhoz küldetett át, annak f. é. május 15-én tartott ülésében tárgyalás alá vétetvén, oly módositással fogadtatott el, hogy a törvényjavaslat 2. §-a egész terjedelmében hagyassék ki; s egy új, a főrendiház szövegezése szerint 3. §-nak jelzett §. vétessék fel. A kihagyott 2. §. meghatározta, hogy az izraelita vallásról keresztény vallásra, vagy viszont, a keresztény vallásról az izraelita vallásra való áttérés eseteinél az 1868 : LM. t.-cz. 1—8. §-ban foglalt rendelkezések hatálya terjesztessék ki; továbbá, hogy a 7 éven alóli gyermekek ezen áttérési eseteknél az 1868 : LIII. t.-cz. 14. §. elvei szerint követik szüleik vallását. Szükséges volt az ezen szakaszba foglaltak felvétele az eredeti javaslatban, mert ez által határoztatott meg pontosan a fent emii tett áttérési eseteknél szükséges alakszerűségek s ezzel esetleg, mint egybefüggő kérdés, a 7 éven alóli gyermekek mily valláshoz való tartozás kérdése. Az áttéréseknél követendő ezen alakszerűségek meghatározása ma is szükséges. Szükséges és czélszerű, hogy azok, minden kételyt kizáró módon, tételes intézkedésben határoztassanak meg. De míg így egyfelől az eredeti törvényjavaslatban lefektetett elvek változatlan fentartása ma is kivánatos, úgy, hogy azoknak még csak látszólagos megsértésétől is tartózkodni akarnak az eredeti törvényjavaslat megalkotói, s az azt elfogadó közoktatásügyi bizottság addig sem zárkózhatnak el semmi oly gyakorlati s nem elvi jelentőségű megoldási módtól, mely az eredeti törvényjavaslatban lefektetett elvek törvényerőre való emelkedhetését a legnagyobb valószínűség szerint elérhetővé teszi. Ép azért a közoktatási bizottság, tekintetbe véve azon körülményt, hogy a főrendiház által kihagyni javasolt 2. §-nak az 1868 : LIII. t.-cz. 1—8. §-ra vonatkozó intézkedései a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat megfelelő helyén akként fognak felvétetni, hogy azok minden kételyt kizáró módon az izraelita vallásról és az izrielita vallásra áttérőkre is kiterjesztefnek — hozzájárul a főrendiház által javasolt kihagyáshoz. Hozzájárul továbbá ahhoz is a közoktatásügyi bizottság, hogy a 2. §-ban hivatkozott 1868 : LIII. t.-cz. 14. §-a kihagyassék, mint az ezzel megoldatni óhajtott kérdés az 1894. évi XXXII. t.-cz. 8. §-ban az izraelitákat illetőleg is rendezve lelt és igy ennek ismétlése nem voJna egyéb fantologiánál. A főrendiház által felvétetni javasolt új 3. §-t, mely kimondja, hogy a lelkész (rabbi) és hitközségi előljáró az izraelita felekezetnek csak oly tagj t lehet, a ki magyar állampolgár és a ki képesítését Magyarországon nyerte, a közoktatásügyi bizottság változatlanul elfogadta, mint igen helyes és magyar állami szempontból üdvös intézkedést.
