Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.
Irományszámok - 1892-916. A közlekedésügyi bizottság jelentése „a boldvavölgyi h. é. vasut engedélyezése” tárgyában
915 — 916. szám. 237 végre az is, hogy engedélyokmányilag kiköttetik, miszerint 2"oo méteren felüli műtárgyak kö'ellenfalakkal, pillérekkel és vasfelszerkezettel látandók el. A posta és külön segély czímen nyújtott állami kedvezmény külön-külön és 50 éven át 7.350 frtot tesz ki, ennek tőkeértéke 294.000 frt., ennyi teljes névértékű törzsrészvényt köt ki az állam a maga részére. A helyi érdekeltség tetemesebb összeggel járul a vasút létesítéséhez, a kincstári erdőség 150.000 frttal. A szabványszerződés értelmében az üzletkezelés a magyar államvasutak igazgatósága kezébe megy át. Forgalompolitikai s főleg hadászati szempontból kérjük a t. házat, hogy ezen törvényjavaslatot egészében elfogadja és hasonczélból a főrendekkel közölje. Budapest, 1895. évi május hó 21-én. Tolnay Lajos s. h., Gróf Bethlen Balázs s. k., a közlekedésügyi bizottság h. elnöke. a közlekedésügyi bizottság előadója. 916. A közlekedésügyi bizottság jelentése, „a boldvavöigyi h. é. vasút engedélyezése" tárgyában. Eredetileg a szóban levő boldvavölgyi K helyi érdekű vasút két részben terveztetett és pedig: Nagy-Ecsegtől—Szendrőig és Szendrőtől—Tornáig, a közigazgatási bejárás e külön két szakaszra annak idején külön időben is tartatott meg, de már 1894-ik év legelején az engedélyezési tárgyalás együttesen foganatosíttatott, melyen az összes építkezésre és üzletre vonatkozó határozmányok megállapittattak. A megkívánt és 90.000 frtban megállapított biztosítási alapot Szabó József miskolczi tigyvéd mint engedélyes tényleg elhelyezte. A helyzetrajzi vázlat szerint ezen vonal építési hossza 58 km., hogy ha a 116.000 fit forgalmi eszközök beszerzésére és 30.000 frt tartalékalapra fordítandó összegeket az 1,900.000 forintban megállapított tényleges építkezési és üzletberendezési tőkéből levonjuk, akkor a pályakilométerenkénti építési ö-sszeg 30.241 frt; ezen építési költséget n igynak nem tarthatjuk, ha figyelembe veszszük, hogy : 1. a pálya mentén 10 állomás, részint megállóhely létesítendő, ebből pályakilométerenként 4000 frt esik; 2. a csatlakozó állomásokra (átalakítás, kibővítés) 47.300 frt eiőirányoztatik; 3. a Sajó vasúti és közúti forgalomra lesz berendezve, ezen építkezésből vasút kilométerenként 2100 frt esik; 4. tekintettel az ártérre, nagyobb műtárgyak, partbiztositások szükségesek. 5. az engedélyokmányban kiköttetik, hogy a 10 méter össznyilásnál nagyobb műtárgyak legalább tégla ellen- és szárnyfalakkal, pillérekkel építendők. Az állami segély mindkét irányban igénybe fog vétetni eaen vasúti vonal létesítésénél, és pedig mint a postának ingyenes szállítása (1888: IV. t.-ez. 4. §.), mind pedig a helyi érdekű vasutak dotálására törvényhozásilag megállapított alap terhére (1888: IV. t.-cz. 7. §.)
