Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.
Irományszámok - 1892-912. Törvényjavaslat, a garamberzencze-lévai helyi érdekű vasut engedélyezéséről
228 912. szám. a Zsarnóczától Léváig vezetendő helyi érdekű vasut tanulmányozása is megengedtetett s a csakhamar elkészült tervek alapján a közigazgatási bejárás mindkét vonalra nézve megtartatott. Minthogy mindkét helyi érdekű vasútvonal tulajdonképen egy egységes vonalat képez, az épitési és üzletberendezési feltételek az engedélyezési tárgyalásokon egységesen állapíttattak meg. Az engedélyt kérővel azonban az engedélyezési tárgyaláson létrejött megállapodások alapján hosszabb időn át folytatott tárgyalások eredményre nem vezetvén, vele a tárgyalások megszakittattak. Végre Kazy János cs. és kir. kamarással, Bars vármegye főispánjával, a ki a garamberzencze-lévai egész vonalra előmunkálati engedélyt nyert, vétettek fel a tárgyalások újból s ezen tárgyalások kedvező eredményre is vezettek, a mennyiben nevezett az engedélyezési biztosítékot a m. kir. állampénztárnál már letette. Nevezett előmunkálati engedélyes tervezete szerint a szóban levő vasut a következő alapokon lenne kiépítendő. A •/. alatt tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett helyi érdekű vasútvonal hossza 66*3 km. és szabványos nyomtávval létesíttetnék. A vonatok óránkénti legnagyobb menetsebessége 40 kilométer; a legnagyobb emelkedés, illetve esés 5°/oo; a legkisebb görbületek félátmérője 300 méter, kivételes esetekben azonban a zsarnócza-lévai vonalrészen 250 méter félátmérőjű kanyarulatok alkalmazása is megengedtetik. A sinek, a melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 23-o kgm.-nál könnyebbek nem lehetnek és függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 5000 kgm. keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1000 kgmot meg ne haladjon. A pályán, a csatlakozó állomásokat ide nem értve,,, összesen 11 állomás, illetve megállóhely létesítendő. Az épitési munkálatokat engedélyes köteles lesz az engedélyokirat keltétől számitott íya év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni. A tényleges épitési és üzletberendezési tőke 2,940.000 frt, vagyis pályakilométerenként 44.344 > ban állapíttatnék meg, melyből forgalmi eszközökre . 166.000 > tartalékalap képzésére pedig . . 118.800 » kihasítandó. Ezen utóbbi tartalék 45.000 frt erejéig első sorban a h. é. vasut éjjeli forgalomra való berendezésére szolgál és a h. é. vasútnak kibocsátási árfolyammal számitott elsőbbségi részvényeiben teendő le akként, hogy azok után osztalék a tényleges felhasználásig nem fizetendő . Ezen utóbbi összegek levonásával tehát a tulajdonképeni épitési költségek 2,655.200 forintra, vagyis kilométerenként 40.049 frtra tehetők. A költségeknek látszólag magasabb volta abban találja az indokát, hogy ezen nehezebb jellegű völgyi pályán a Garam völgyében aránylag drága kisajátítások és a lebontandó és tűzmentesen újból befedendő épületek nagy mennyiségén kivül költséges alépítményi, illetve föld- és sziklamunkák, valamint jelentékenyebb partbiztositási munkálatok fordulnak elő, továbbá hogy a 2oo méter nyilason felüli műtárgyak kőellenfalakkal és azok hordszerkezete vasból állitandók elő, végül hogy a 66-3 kilométer hosszú pályán a csatlakozó állomásokon kivül 11 állomás és megállóhely, tehát minden hat kilométerre egy állomás, illetve megállóhely létesítendő. Általában a vonal, tekintettel annak kiváló hadászati jelentőségére, a helyi érdekű vasutakénál költségesebb másodrendű fővasuti szabványok alapján terveztetik.
