Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.
Irományszámok - 1892-905. Törvényjavaslat, a nógrádvármegyei helyi érdekű vasút engedélyezéséről
218 905. szám. A tényleges építési és üzletberendezési költség 3,740.000 forinttal, vagyis pályakilométerenként 33.474 forinttal állapíttatnék meg, melyből forgalmi eszközök beszerzésére 224.000 forint (kilométerenként mintegy 2.005 forint), tartalékalap képzésére pedig 40.000 frt készpénzben kihasítandó. Ezen építési költség, tekintettel arra, hogy a pálya részben hegyi pálya jellegével bir, s hogy azon nagymérvű alépítményi munkálatok számos műtárgy és állomás, valamint kitérő lesz létesítendő, — általában mérsékeltnek jelezhető. A 3,740.000 frtnyi tényleges építési és üzletberendezési tőkének beszerzését engedélyt kérő 35°/o, vagyis 1,309.000 forint erejéig törzsrészvények — 65°/o, vagyis 2,431.000 forint erejéig pedig 5°/o-os osztalékra jogosító elsőbbségi részvények kibocsátása utján szándékozza eszközölni. Az 1888. évi IV. törvéuyczikk 4. §-a alapján, a postának az engedély egész tartama alatt ingyen eszközlendő szállítása fejében nyújtandó hozzájárulás, a vasút megnyitása, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított 50 egymást követő éven át fizetendő 12.000 forint, azaz tizenkétezer forintban,— a helyi érdekű vasúti segélyalapból ugyancsak az 1888. évi IV. t.-cz. 7. §-a alapján nyújtandó külön állami segély pedig szintén 50 egymást követő éven át fizetendő 12.000, azaz: tizenkétezer forintnyi évjáradékban állapíttatnék meg, oly kikötéssel mindazonáltal, hogy ugy a postahozzájárulásnak, mint a helyi érdekű vasúti segélyalapból nyújtandó évjáradéknak 5°/o os kamat és törlesztés alapul vétele mellett számított 240.000—240.000 forintnyi tőke értéke fejében összesen 480.000 forint névértékű törzsrészvények lesznek az állam tulajdonába átbocsátandók. Az ily módon megállapitott postai hozzájárulás, illetve külön állami segély a tényleges építési és üzletberendezési tőkének külön-külön 6M 0 /O át képezvén, az 1888. évi IV-ik törvényczikkben megállapított 10 — 10°/o os maximális segélyezés mérvén alul marad. Ezenkívül az erdőkincstár az 1880. évi XXXI ik törvényczikk 7-ik §-a alapján, a mácsai kincstári erdöbirtokok érdekeltsége czímén megfelelő névértékű törzsrészvények átvétele ellenében 58.000 forinttal járul hozzá a vasút építési költségeihez. A törzsrészvénytőkének a fenti állami hozzájárulások által nem fedezett része, a helyi érdekeltségi hozzájárulások utján van biztosítva. A vasút üzemkezelése a m. kir. államvasutakra ruháztatnék át. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételekkel. Engedélyt kérő a 180.000 forint engedélyezési biztosítékot letévén, immár nincs akadálya annak, hogy a vidéki érdekeltség által régóta sürgetett ezen vonal megépítése, mely összeköttetéseire és irányára való tekintettel úgy közforgalmi, mint hadászati szempontból is jelentőséggel bir, — mielőbb megindittassék. Minthogy azonban a tervezett helyi érdekű vasút már forgalomban lévő vasutvonalakat köt össze, — annak engedélyezése, az 1880. évi XXXl-ik törvényczikk 1. §-a értelmében a törvényhozásnak van fentartva. Van szerencsém ehhez képest a fentebb tisztelettel előadottak alapján az engedélyezésre vonatkozó törvényjavaslatot azzal a kéréssel a tisztelt házhoz benyújtani, hogy azt tárgyalás alá venni, elfogadni s hasonló czélból a főrendiházhoz átküldeni méltóztassék. Budapesten, 1895. évi május hó 16-án. Dániel Ernő s. k., JceresJcedelemügyi m. Jcir. minister.
