Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.
Irományszámok - 1892-872. Törvényjavaslat, az árúforgalmi statistikáról szóló 1881. évi XIII. t.-cz. kiegészitéséről és némely határozmányának módositásáról
10 872. szám. helye, ha egy küldemény több csomagból áll s azok többféle árút tartalmaznak. Ily küldemények azonban a vasúti és hajózási forgalomban mindenkor nagyobb értéket képviselnek, a mely értéknél a 10 filléres illeték számba nem jöhet. De nem képez a felemelt illeték szót érdemlő megterhelést a kisebb kereskedőre nézve sem, mert ha az vasúton vagy hajón sokféle portékát is kap egyszerre, az czimére legtöbb esetben egy csomagban vagy ládában fog érkezni s akkor a már előlidézett szakasz értelmében az illeték szintén csak egyszeresen rovandó le. Egyébiránt annak indokolásául, hogy a 10 fillérben javasolt illeték nem magas, bátor vagyok felemlíteni, hogy a statistikai illeték mindazokban az országokban, a melyekben be van hozva, ezen tételnél vagy magasabb, vagy legalább is akkora. így pl. Németországban, a hol a statistikai illeték 1879-ben hozatott be, némely árúkra 5 fillér, de az árúk legnagyobb részére 10 fillér van megállapítva s ezen illeték az árú mennyiségéhez'" képest ugyanazon küldemény után többszörösen is szedetik. Svájczban 5 centimé, Francziaországban 10 centimé a minimum, de az illeték Svájczban is, meg Francziaországban is az árú mennyiségéhez képest szintén többszörösen szedetik, úgy, hogy Francziaországban pl. minden darab állat után különkülön kell a 10 centime-ot leróni. A statistikai illeték pénzügyi eredménye is ezen külföldi országokban jóval magasabb, mint a mennyi bevételt a két krajczáros árúforgalmi nyilatkozatok nálunk eddig eredményeztek. A statistikai illetékből származó összes bevétel tett ugyanis a kis Svájczban az utóbbi évek alatt kerek összegben 120—140 ezer frankot. Németországban 700—750 ezer márkát, Francziaországban pedig 7,000.000 frankot. Magyarországon ellenben a két kros árúnyilatkozatokból az utóbbi hét év alatt a következő összegekre rugó bevételek folytak be: 1888-ban 43.120 forint, 1889-ben ....... 45.560 » 1890-ben . 69.680 » 1891-ben 44.360 » 1892-ben ....... 49.360 » 1893-ban 51.360 » 1894-ben ....... 54.680 » Ausztriában a statistikai illeték az 1890. évi június hó 26-iki t.-oz. által hat kros maximumban van megállapítva, a végrehajtási rendeletre bízatván az illetéknek tételes meghatározása. Az osztrák kormány az illetéket ezen felhatalmazás alapján öt krbau állapította meg, mely intézkedése a kereskedelem részéről semmiféle visszatetszéssel nem találkozott. Megjegyzem még, hogy a statistikai illeték pénzügyi eredménye Aasztriában az 1894. évben 226.440 írt 38 krra rúgott. Hogy a statistikai illetéknek két krról tiz fillérre való felemelése Magyarországon sem fog számbavehető visszatetszést támasztani, arra nézve teljes biztosítékot látok abban, hogy egy, az összes érdekelt körök képviselőiből összealkotott széles körű szaktanácskozás alkalmával, a midőn az illetéknek ezen fölemelése is tárgyaltatott, a kereskedők és iparosok, fővárosiak úgy, mint vidékiek, egyetlenegy kereskedelmi kamara képviselőjének kivételével, valamennyien úgy nyilatkoztak a tiz filléres statistikai illetékről, hogy azt a forgalomra terhesnek nem tartják, sőt azt hangsúlyozták, hogy a mennyiben a statistikai illeték fokozására az árúforgalmi statistika tökéletesítése ezéljából van szükség, a kereskedők saját jól felfogott érdekökben készséggel és örömmel fogják azt a csekély áldozatot meghozni, a melyet a statistikai illetéknek fölemelése reájuk ró. Nem kifogásolható egyébként a statistikai illetéknek fölemelése az Ausztriával fönnáló kereskedelmi és vámszövetség szempontjából sem, mert ha Magyarországnak joga volt, a mihez pedig szó nem fér és a mi ellen kifogás nem is emeltetett, az 1881. évi XIII. t.-czikkben
