Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.
Irományszámok - 1892-904. Törvényjavaslat, a Közép-Duna egységes szabályozásáról, valamint az ország egyébb jelentősebb folyóvizein első sorban szükséges szabályozási munkálatokról
196 904. szám. » II. Á Közép Duna. A Duna folyamnak az ország halárát érintő felső és alsó szakaszán, az 1885 : VIII., illetőleg az 1888 : XXVI. t.-cz. értelmében, nagyjelentőségű szabályozási munkák vannak folyamatban, melyek 1895. év végéig nagyban és egészben be lesznek fejezve. Hogy azokat a rendkivüii előnyöket, melyeket e szabályozások a hajózásnak nyújtani fognak, kellőleg kihasználtiassuk, elkerülhetetlenül szükséges a Dunának közbeeső részét is oly állapotba hozni, hogy azon a forgalom mélyebb járatú hajókkal fennakadást ne szenvedhessen. A Közép-Dunának .jelenleg számos oly pontja van, mely alacsony vízállás idején a hajózást rendkívül megnehezíti; ha tehát azt akarjuk, hogy az ország két véghatárán befektetendő nagy összegek (27 millió frt) meghozzák a maguk gyümölcsét, továbbra nem odázhatjuk el az egységes szabályozás megkezdését és végrehajtását. De nem csupán a hajózásnak elsőrendű kérdése teszi szükségessé a Közép-Duna szabályozását, árvédelmi tekintetek épen oly sürgetöleg követelik az állam mielőbbi közbelépését. A Duna mentén eddigelé mintegy egy millió kataszteri holdnyi terület van ármentesitve, a mely a folyam szabályozatlan állapota miatt — minden jégzajlás alkalmával az elárasztás veszélyének van kitéve, mely veszély a szabályozatlan szakaszon a helyett, hogy csökkenne, évről-évre növekedik. Nevezetesen a nagymértékben levonuló jégtömeg egyes pontokon reked meg és oly magasságokra emelheti a viz szinét, mely minden eddigit messze meghalad. így volt ez az 1893-iki tavaszi jég levonulása alkalmával is, midőn Gerjénnél a vízállás mintegy 80 cm.-rel haladta meg az eddigi legmagasabb vízszint. A Duna árterében számos város és község fekszik, melyeknek léte többé-kevésbé attól az eshetőségtől függ, hogy vájjon nem képződik-e valahol szomszédságukban oly jégtorlasz, mely felduzzasztott vizével néhány óra alatt romba döntheti. Mindezek a körülmények nemcsak együttesen, de külön-külön is okadatolttá teszik, hogy a szabályozás továbbra is el ne odáztassék és hogy az egységes tervek alapján hajtassák végre. Az egész Dunára 1882-ig egységes szabályozási terv nem készült; történtek ugyan e század első felében oly nagyszabású felvételek, melyek teljesen alkalmasak lettek volna arra, hogy valamely egységes terv alapját képezzék, azonban azok ilyenné kidolgozva nem lettek. A Felső-Duna szabályozása, az aldunai hajózási akadályok eltávolítására irányuló, memkülönben a székes főváros érdekében végzett nagyszabású munkálatok a folyamnak csak egyes, habár hosszabb szakaszaira terjednek ki. Korántsem akarom ezzel azt mondani, hogy e miatt e három rendbeli munkálatban oly hézagok vannak, vagy mutatkozhatnának, melyek későbbi átalakításokat vagy pótépitkezéseket tennének szükségesekké, hanem egyedül azt kivánom hangsúlyozni, hogy azok eredménye, hatása csak akkor érvényesülhet a kellő mértékben, ha velük kapcsolatosan mindazok a munkálatok is elkészülnek melyek amazokat kiegészíteni, teljessé tenni hivatvák. Hogy az 1882-ben megkezdett felvételek alapján készült tervezetek csak most terjesztetnek elő, annak magyarázatául szolgál egyrészt, hogy időközben a Tiszaszabályozás folytatása sürgősebb közgazdasági teendőt képezvén, az állam pénzereje első sorban ezekre a munkálatokra lett igénybe véve, másrészt, hogy a Duna völgyében 1891-ig hosszabb idő óta nagyobb bajok az árvédelem terén nem fordulván elő, a közfigyelmet nem keltették fel. A Közép-Dunára az országos vizépitészeti és talajjavitási hivatal által összeállított és az országos vízügyi műszaki tanács részéről letárgyalt és elfogadott tervezet alapelvei a következők:
