Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.
Irományszámok - 1892-898. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, Pázmándy Dénes, Kund Jenő, Okolicsányi László, Förster Ottó és Tomcsányi László képviselő urak mentelmi jogának megsértése tárgyában
898. szám. 15S mindenkivel, tehát a képviselőház tagjaival szemben is egyaránt érvényesülő rendelkezések és tilalmak, mint a képviselők mentelmi jogába ütköző, s azok személyes szabadságát sértő intézkedéseknek volnának minősíthetők. Ha és a mennyiben ezen intézkedések törvénytelenek, a polgárok alkotmányos jogaira nézve sérelmesek, azok ellen a büntető vagy fegyelmi törvények rendelkezéseiben keresendő a megtorlás módozata. Büntető törvénykönyvünk különös oltalma alá veszi a választási szabadságot s erős megtorlásban részesiti a polgárok választási joga ellen köztisztviselők által elkövetett bűntényeket és vétségeket. Ezen kivül a választási elnök s a szavazatszedő küldöttség tagjai mint köztisztviselők által elkövetett hivatali hatalommal való visszaélés minden neme, a személyes szabadság megsértése, a fegyveres erőnek iopos indok nélküli alkalmazása, a hivatali kötelességnek mások sérelmére való szándékos megsértése, ugy nemkülönben a jogtalan kényszerítés, súlyos szabadságvesztési büntetésekben részesülnek. Ehhez járulnak azon fegyelmi büntetések, melyekkel a választási elnök jogtalan eljárása megtorolható. Ilynemű visszaélések, ha képviselők ellen követtetnének is el, — ha a mentelmi jogba ütköző cselekvénynyel nem párosulnak, nem a képviselőház fóruma elé tartoznak, hanem a büntető vagy fegyelmi hatóság competentiájához. A polgárok éberségétől, a büntető igazságszolgáltatás kezelésével megbízott közegek törvénytiszteletétől függ az, hogy a közhivatalnok (választási elnök) által esetleg elkövetett visszaélések üldözés és megtorlás nélkül ne maradjanak. Ámde a mentelmi jog szempontjából, a képviselőt ért jogtalan támadás, csak akkor képezheti a ház intézkedéseinek tárgyát, ha a támadás a képviselő hivatásával áll kapcsolatban, sérti a ház tagjainak közjogunkban biztosított függetlenségét vagy azok személyes szabadságát. A mi végül Tomcsányi László képviselő úr által előterjesztett külön sérelmet illeti, kétségtelen, hogy bármely erőszak vagy veszélyes fenyegetés, mely arra irányul, hogy az országos képviselőt hivatása gyakorlásában akadályozza, nemcsak bűncselekvényt képez, de a mentelmi jog súlyos megsértését is tartalmazza. Ámde a fenforgó esetben maga az illető képviselő úr is azt tartja sérelmesnek, hogy a választási elnök által felállított katonai kordon folytán, a vaspálya indóházához való kimenetelében mindaddig akadályozva volt, mig a választási elnök a külön távozási engedélyt részére ki nem szolgáltatta. Ezen választási elnöki intézkedés lehetett a polgárokra nézve zaklató, esetleg törvénytelen is, de semmi esetre sem mondható olyannak, mely a választás színhelyén járt képviselők eltávozását, illetve törvényhozási kötelességük teljesítésétől való elvonását czélozta, és okozta volna. Hisz maga a sérelmet előterjesztő képviselő úr is oda nyilatkozik, hogy mihelyt a választási elnök eltávozási szándékáról értesült, a katonai kordonon való áthatolás czéljából azonnal kiadta a szükséges engedélyt. Ezen intézkedésből felmerült sérelem sem vonható tehát a mentelmi jog megsértésének fogalma alá. Mindezek mérlegelésével a mentelmi bizottság többsége azon megállapodásra jutott : hogy a képviselőház f. é. márczius hó 26-án tartott ülésében, Pázmándy Dénes, Kund Jenő, Okolicsányi László, Förster Ottó és Tomcsányi László képviselő urak által fölhozott sérelmi esetek, a képviselői mentelmi jog megtámadását magukban nem foglalják, s igy nem forog fenn annak szüksége, hogy a képviselőház mentelmi, jogának megsértése szempontjából bármily intézkedés megtételét elhatározza. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1895. évi április hó 29-én tartott üléséből. Chorin Ferencz s. k., Dr. Krajtsifc Ferencz s. k., a mentelmi bigottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója. KEPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XXIX. KÖTET 20
